B.3.1. A lakosság jogrendszerbe vetett bizalma

A jogbiztonság hatásterülete a kormányzat azon képességét vizsgálja, amely a jogrendszer iránti bizalom erősítésére és a jog által garantált biztonság megteremtésére irányul. A legalapvetőbb jogbiztonság-tartalom a jogalkotásba és a jogszolgáltatásba vetett bizalom.
A jogrendszer megítélésére kiterjedő, rendszeres, statisztikailag verifikált hazai mérést a KSH 2013 óta készít, kétévente. A 2013 előtti évekről a TÁRKI felméréséből tájékozódhatunk. A TÁRKI felmérése szerint 2009-től 2013-ig nőtt a magyar jogrendszerbe vetett bizalom (4,0-ről 4,78-ra). A KSH 2014-es mérése azonban más módszertan szerint készült: az éves gyakoriságú, OSAP 1968 azonosítójú Háztartási költségvetési és életkörülmény-adatfelvétel kiegészítő moduljának adatgyűjtéséből származnak a mutatószámok. A minta nagysága hozzávetőleg 13 ezer fő. A mutató a „Mennyire bízik meg Ön személy szerint a jogrendszerben?” kérdésre adott, 0–10-es skálán mért válaszok átlagának megoszlását mutatja a válaszadók különböző csoportjai szerint.
A KSH által mért bizalmi index átlaga 2013-ban még a középértéknek megfelelő 5-ös érték felett helyezkedett el egy tizeddel a lakosság jogrendszerbe vetett bizalma esetében. A 2015-ös adatok viszont már azt mutatták, hogy a bizalmi index (épp egy tizeddel) az átlagérték alá süllyedt. A lakossági válaszok átlagai a válaszadók életkor szerinti besorolása alapján bizonyos fokú eltérést mutattak az együttes átlaghoz képest: 2015-ben a 16–34 éves korosztályban volt a legmagasabb a bizalmi index, míg az 55–74 év közöttiek körében a legalacsonyabb. 75 év felett ugyanakkor ismét minimális emelkedés volt megfigyelhető a jogrendszerbe vetett bizalom átlagában. Azt is jelezni kell, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb átlag közötti különbség alig érte el a 0,4-et. A 2015 utáni évekből nem állnak rendelkezésre adatok a lakosság jogrendszerbe vetett bizalmáról, a KSH éves háztartási felmérése 2017-ben nem tartalmazta ezt a kérdést.
Ugyanakkor a KSH által 2016. október–novemberben végzett mikrocenzus felmérésből tudunk adatokat nyerni a mutatóhoz. A kutatás a háztartások 10%-os mintáján, azaz hozzávetőleg 400 ezer háztartáson lett végrehajtva. A kérdés az egyik kiegészítő felvételben szerepelt (a Szubjektív jóllét modul 9. számú kérdésében), amely modulhoz tartozó kérdéseket a 400 ezer kijelölt háztartás 10%-ában tettek fel (kb. 40 ezer háztartásban), vagyis jóval nagyobb mintán, mint az éves háztartási felmérés, amely kb. 8000 háztartást érint (azaz 2016-ban nagyságrendileg ötször akkora volt a minta).
Tekintettel arra, hogy a mikrocenzus a két népszámlálás közti nagy mintás adatfelvétel, a korábbi adatsorunkba nem lehet beilleszteni, a tavalyi jelentéshez képest mégis egy aktuálisabb információként szolgál. Eszerint a lakosság jogrendszerbe vetett bizalma 0–10 fokú skálán átlagosan 4,33. Ez jelentősen alacsonyabb, mint a KSH által szintén 0–10-es skálán 2013 óta mért bizalmi index átlaga.