Jó Állam szakmai napok 2016
JÓ ÁLLAM JELENTÉS 2016-OT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÉS BETEKINTÉS A SPECIÁLIS JELENTÉSEK MŰHELYEIBE
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelten fontos feladatának tartja, hogy karai, intézetei, doktori iskolái és kutatóhelyei interdiszciplináris megközelítéssel, objektív, kutatásalapú tudásbázis létrehozásával hozzájáruljanak a modern állam és a jó kormányzás feltételrendszerének és működésének kialakításához.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézete 2015-től éves rendszerességgel kiadja a Jó Állam Jelentést, amellyel a célja egy saját adatbázisra támaszkodó, autonóm értékelési rendszer kiépítése és folyamatos működtetése. A jelentések hat hatásterület – Biztonság és bizalom a kormányzatban; Közösségi jóllét, Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség; Fenntarthatóság; Demokrácia; Hatékony közigazgatás – módszertanilag és statisztikailag megalapozott mérése és elemzése alapján keresztmetszetet és visszacsatolást adnak a kormányzati képességek meghatározott időintervallumban történő változásairól.
A jelentés indikátorainak bővítését és mélyítését egyrészt a kormányzati képességek lakossági percepcióját nagy mintán felmérő, reprezentatív Jó Állam Véleményfelmérés 2016, másrészt a jelentés hatásterületeit vagy azok egyes dimenzióit külön mérés és elemzés tárgyává tevő, úgynevezett speciális jelentések mutatják az adóbürokrácia, a honvédelem, az igazságszolgáltatás, a rendészet és a versenyképesség témakörében.
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Időpont: 2016. október 11. – 13.
Konferencia Prezentációk
1. A Jó Állam kutatások bemutatása: műfaji és fogalmi keretek
Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, tudományos igazgató
2. A Jó Állam Jelentés Biztonság és bizalom hatásterületének bemutatása
Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes
3. A Jó Állam Jelentés Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség hatásterületének bemutatása
Prof. Dr. Csath Magdolna egyetemi magántanár, kutatóprofesszor, hatásterületi vezető
4. A Jó Állam Jelentés Közösségi jóllét hatásterületének bemutatása
Prof. Dr. Báger Gusztáv egyetemi tanár, hatásterületi vezető
5. A Jó Állam Jelentés Demokrácia hatásterületének bemutatása (Az előadó nem használt prezentációt)
Dr. Cservák Csaba tudományos főmunkatárs, hatásterületi vezető
6. A Jó Állam Jelentés Fenntarthatóság hatásterületének bemutatása
Besenyei Mónika programvezető, hatásterületi vezető
7. A Jó Állam Jelentés Hatékony közigazgatás hatásterületének bemutatása
Dr. Kádár Krisztián szakmai vezető, hatásterületi vezető
8. A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása
Demeter Endre vezető szakértő – Mérési és Módszertani Labor
9. Korreferátum: jó kormányzás és helyes közpolitika-alkotás (Az előadó nem használt prezentációt)
Prof. Dr. Frivaldszky János egyetemi tanár
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar
10. Korreferátum: a területei különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében
Dr. Káposzta József egyetemi docens, dékán
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Workshop Prezentációk
Műhelybeszámolók megtekintése
Rendészeti Jelentés műhely
(2016.10.11. 10:00–12:00)
A dr. habil. Boda József, a Rendészettudományi Kar dékánja által vezetett rendészeti munkacsoport műhelybeszélgetésén a Rendészeti Jelentés készítői ismertették a kutatásuk célját, eredményeit és fejlesztési irányait. Dr. Tihanyi Miklós kifejtette, hogy a kutatók alapvető célkitűzése a rendőrségi munka minőségének mérése, a szervezet értékelése volt, amely célok érdekében olyan indikátorrendszert kell a jövőben kialakítani, amellyel időről időre jól mérhetővé válik nemcsak a rendőrség, hanem további rendészeti szervek munkájának – és azon keresztül a kormányzat teljesítményének – értékelése. A rendőrség által végzett munka értékelésében a szervezetre vonatkozó statisztikák mellett a beszélgetés résztvevői elkerülhetetlennek tartották a lakosság véleményének rendszeres megismerését is. A kutatás során a kutatók felvették a kapcsolatot több külföldi rendőrkapitánysággal, hogy a kapitányságok által használt teljesítményértékelési módszereket megismerjék. A szakértői hozzászólásokban felmerült a komplex indikátorrendszerek kidolgozásának nehézsége, a hivatalos statisztikák és véleményeken alapuló értékelések egymáshoz viszonyított súlya és az ügyfél-elégedettség mérésének szükségessége, hiszen az adott szervezettel kapcsolatba kerülők véleménye a szervezetek megítélésében kiemelten fontos. Emellett fontos visszajelzéseket kaptak a kutatók a teljesítményértékelés gyakorlati oldaláról, mivel számos megyei rendőr-főkapitányság képviseltette magát – nem egy a legfelsőbb szinten – a rendezvényen.
Átfogó Honvédelmi Jelentés műhely
(2016.10.11. 12:30–14:30)
A jelentés készítői kiemelték, hogy a haderő vizsgálata kiemelten fontos, hiszen annak működőképesnek kell lennie akkor is, amikor az állam egyéb rendszerei már nem azok. A munkacsoportot vezető Dr. Boldizsár Gábor, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja kiemelte, hogy a jelentés négy nagy területre fókuszál: a honvédelem rendszerére, a honvédelem és társadalom viszonyára, a védelemgazdaság állapotára és a honvédelem alkalmazására. A kutatás legnagyobb előnye a szakértők szerint az, hogy olyan mutatórendszert dolgoz ki, amelyet évről évre felmérve a változásokat nyomon lehet követni. A Jó Állam Nagyító Alatt című kötetben megjelent tanulmányhoz képest az Átfogó Honvédelmi Jelentésben már szerepelnek adatok, új mutatók. A szakértőknek a kutatás során a területre jellemző sajátos problémákat kell kezelniük, értve ez alatt a hadsereg működőképességének békeidőben történő megítélhetőségét és az adatok nyilvánosságra hozatalát. Sok olyan adat létezik ugyanis, amelyek titkosak, nem megoszthatók. E probléma kezelésének egy lehetséges módja a titkos jelentés elkészítése. A kutatók így nyilvánosan rendelkezésre álló, egzakt módon mérhető adatokból dolgoznak. Az eredmények hitelessége, összehasonlíthatósága a szubjektív területek (mint például a hadsereg innovációs képessége, morálja) mérése esetén is alapvető követelmény. Kiemelten kezelendő a kutatás során a rendelkezésre álló erőforrásokon belül a hadsereg humán tőkéje, hiszen ez alapvető bázisa a hadsereg jó működésének, és egyben a legnehezebben pótolható krízishelyzet esetén. A hadsereg működésének vizsgálatakor kifejezetten érdekes a nemzetközi összehasonlítás a környező államokkal és a visegrádi négyekkel. A workshop végén a Magyar Hadtudományi Társaság nevében Kocsis László üdvözölte a kutatást, és felajánlotta a kutatásban való közreműködést, segítséget.
Versenyképes Üzleti Környezet Jelentés műhely
(2016.10.11. 15.00–17:00)
A munkacsoport kutatásainak egyik fő kérdése az volt, hogy mit tesz az állam és a cégek a versenyképesebb gazdaságért. Prof. dr. Csath Magdolna, a műhely vezetője ismertette, hogy a jelentés során többféle gazdasági mutatót használtak, vizsgálták a vállalatok makrokörnyezetét, és nemzetközi összehasonlításokat is tettek. Kiemelte, hogy a versenyképesség mutatószámait és adatait kritikus szemmel kell értékelni, mert módszertanuk igen eltérő. Ennek kapcsán szó volt arról, hogy az IMD (International Institute for Management Development) és a WEF (World Economic Forum) idei mérései alapján Magyarország több területen is elmarad más országoktól, elsősorban a korrupció, az adminisztratív terhek, az oktatás, az innováció és a feketegazdaság mutatói tekintetében. Turóczy László helyettes államtitkár felkért hozzászólóként kiemelte, hogy óvatosan kell bánnunk az IMD és a WEF kompozit mutatóival, mert legalább 50%-ban percepción alapuló méréseket (pl. egy cégvezető véleménye egy adott témában) tartalmaznak. Egyúttal azonban hozzátette, hogy fontos vizsgálni az érzületeket, mert a szubjektív érzések hatással vannak a gazdasági döntésekre. Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének képviselője a hazai mikro- és kisvállalkozások helyzetére hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint azért kell kiemelten foglalkozni a kisvállalkozásokkal, mert szolgáltatóipari tevékenységük révén ők teszik élhetővé az országot. A résztvevők egyetértettek abban, hogy fontos a szakemberképzés megerősítése és az „agyelszívás” jelenségének visszaszorítása (vagyis a jól képzett szakemberek külföldre és külföldi cégekhez való távozása).
Adóbürokrácia Jelentés műhely
(2016.10.13. 10:00–12:00)
Az Adóbürokrácia Jelentés kutatási eredményeit Szepesi Balázs, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója ismertette. A jelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy szükségesek az ilyen elemzések, mert egyelőre kevés van belőlük. Az adóbürokrácia leírásához a munkacsoport négy fontos szempontot jelölt meg: eredményesség, alacsony adminisztrációs költségek, stratégiai rendszer és pozitív gazdasági hatás. A megkérdezett szakemberek főbb megállapításai szerint a rendszer sikeres az adórés csökkentése terén, viszont a kkv-szektor adóhoz köthető adminisztrációs költségei nagyok, és az adózás költségeinek jelentős része az új szabályokhoz való alkalmazkodásból adódik. Dr. Szeleczki Zsuzsanna Judit, a hatósági és a felügyeleti ügyekért felelős helyettes államtitkár felkért hozzászólóként kiemelte, hogy az elmúlt időszak egyik pozitív változása, hogy a NAV összekapcsolódott a Nemzetgazdasági Minisztériummal, mert így a gyakorlati működéshez közelebb kerültek az elméleti keretek. Siklós Márta, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozók gyakran nincsenek tisztában az adótanácsadók szerepével, feladatával, és szabályértelmezési problémákkal még mindig a könyvelőkhöz fordulnak, így fontosnak tartaná az adótanácsadás megerősítését. Ezenkívül megemlítette, hogy az új szabályok értelmezése nehéz, a tanácsadók gyakran magyarról magyarra fordítanak, pedig a közérthetőbb szabályok önállóbbá tehetnék a kisebb vállalkozásokat. Véleménye szerint a szabályok ütemezése és kommunikációja sem megfelelő. Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági igazgatója javasolta, hogy mérjék a vállalkozók adózással kapcsolatos elégedettségét is. A beszélgetés során a résztvevők megegyeztek abban, hogy a jövőben tovább kell vizsgálni a szürkegazdaság működését és visszaszorításának lehetőségeit, a NAV adatvagyonában rejlő adórendszer-javító lehetőségeket, az adórendszer regionális különbségeit, külön figyelmet fordítva az önkormányzati adókra, illetve a nagyobb adózók bevonását az elemzésekbe.
Igazságszolgáltatási Jelentés műhely
(2016.10.13. 13:00–15:00)
A Jó Állam Szakmai Napok záró műhelybeszélgetésének témája az igazságszolgáltatásról szóló speciális jelentés volt. A műhely vezetője, Prof. Dr. Kengyel Miklós mutatta be a módszertani tanulmány és a kutatási terv főbb részeit. A több szakértő bevonásával megvalósuló projekt célja, hogy képet adjon a magyar igazságszolgáltatás működéséről, ezen belül is arról, hogy mi az a „jó igazságszolgáltatás”, illetve hogy azt hogyan lehet mérni. A tervezett kutatások kiterjednek mind a közigazgatási, mind a polgári eljárások vizsgálatára. Módszereit tekintve a kutatás fő pillére az anonimizált ítéletek tartalomelemzése, valamint egy kérdőíves véleményfelmérés, de fontos eleme még az elméleti megalapozás és a nemzetközi összehasonlítás is. A kutatások aktualitását az új közigazgatási és polgári perrendtartások hatálybalépését követő első időszak vizsgálatának és összehasonlíthatóságának lehetősége adja. Dr. Bodnár Eszter, az ELTE adjunktusa felkért hozzászólóként elmondta, hogy a „jó igazságszolgáltatás” fogalma nem ismeretlen a nemzetközi irodalomban, azonban a magyar jogrendszer jellemzésére egy teljesen új definíciót kellett alkotniuk. A kutatócsoport végül arra jutott, hogy elméleti oldalról az igazságosság, a pártatlanság, a méltányosság és az arányosság, gyakorlati oldalról pedig a hatékonyság, az időszerűség és a költségkímélés fogalmaival lehet a legjobban leírni a fenti fogalmat. A résztvevők ismertették, hogy az elkövetkező két évben, 2018-ig bezárólag a „jó igazságszolgáltatás” mérésére is kísérletet tesznek. Kéttípusú felmérés várható, készül egy reprezentatív lakossági felmérés, amely során azt vizsgálják, hogy a megkérdezettek szerint milyen/mennyire hatékony a bíróságok működése. Emellett tartalomelemzéssel 1250 digitalizált és anonimizált közigazgatási tárgyú ítéletet, valamint 600 polgári és munkaügyi peranyagot fognak elemezni. Dr. Köblös Adél felkért hozzászóló kiemelte, hogy ez a kutatás remek visszacsatolás lesz az igazságszolgáltatás működéséről, illetve külön kiemelte, hogy fontos vizsgálni az igazságszolgáltatás területi különbségeit, valamint azt is, hogy kik művelik az igazságszolgáltatást, és hogy az ő szemüvegükön keresztül szemlélve mit tudhatunk meg e rendszer működéséről. A műhelybeszélgetésen részt vett Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, aki üdvözölte a tervezett kutatást, és kiemelte, hogy bízik abban, hogy ezek a felmérések tudományosan is alátámasztják majd az eddigi intuitív tapasztalatokat, és visszajelzést adnak a döntéshozóknak a bíróságok működéséről. Felajánlotta az Országos Bírósági Hivatal segítségét a kutatáshoz, hiszen akár a peranyagok értelmezésénél, akár a kérdőív összeállításánál szükséges lehet azokat a szereplőket is megkérdezni, akik belülről látják a rendszert. Végezetül pedig a „jó igazságszolgáltatás” fogalom kiegészítéseként kiemelte a „tisztelet” jelentőségét, mivel fontos az igazságszolgáltatás iránti tisztelet már csak azért is, hogy a három hatalmi ág egyike.