The following publications are also available in English

Formálódik a Jó Állam Jelentés

Formálódik a Jó Állam Jelentés

„A Jó Állam Jelentés mindig is az állandóság és a folyamatos megújulás egyfajta kettőségére épült” fogalmazott köszöntőjében Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, az ÁKFI tudományos igazgatója. A Jó Állam kutatás vezetője szólt arról, hogy a korábbi jelentésekben is 150 indikátort használtak, de ezek egy része tartalmilag folyamatosan változott az évek alatt. Idén elkezdték megvizsgálni a fenntarthatóság mint horizontális dimenzió beépítésének lehetőséget, valamint azt is tervezik, hogy idén októberben a legújabb Jó Állam Jelentésnek már lesz online verziója is.

A folyamatos fejlődés igaz a pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség hatásterület vizsgálatára is, hiszen ebben a szegmensben is jelentős változások történnek. Az eddigi kutatási eredményeket Prof. Dr. Csath Magdolna mutatta be a résztvevőknek. A kutatócsoport vezetője szerint az elemzés idősorokkal dolgozik és próbál tendenciákat bemutatni nemzetközi összehasonlításban is. A kutatók szeretnének minél reálisabb képet adni arról, mennyire van felkészülve Magyarország a negyedik ipari forradalomra. „Például az gazdaság szerkezetének vizsgálatakor kiemeltük az infókommunikációs ágazatot, amely minden más területre is hatással van”- fogalmazott Csath Magdolna. A kutatóprofesszor szerint ennek az ágazatnak az arányát mindenképpen érdemes lenne növelni, mint ahogy például a high-tech feldolgozóiparét is, hiszen ennek fejlődési szintje nálunk a legalacsonyabb a V4-országokkal összehasonlítva is.

A szakember szólt az úgynevezett értékláncok vizsgálatáról. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy nálunk az értékláncok az iparban nagyon rövidek, a szolgáltatásban valamivel hosszabbak, de mindkét területen van lemaradásunk a fejlettebb uniós tagállamokhoz képest. A szakember egy nemrég megjelent IMF-jelentés megállapításait is ismertette, amely szerint a robotizáció azon kelet-európai országok munkaerőpiaci helyzetét veszélyeztetik leginkább, amelyek elsősorban összeszerelés jellegű tevékenységekkel kapcsolódnak a nagy nemzetközi hálózatokhoz. A negyedik ipari forradalomra való felkészülésben nagy szerepe lehet az innovációs tevekénységek erősítésének, a K+F szektorra fordított anyagi javak növelésének. Csath Magdolna szerint a sikeres innovációhoz az állam, a vállalati szektor és az akadémiai szféra sikeres együttműködése szükséges, ez hazánkban aránytalanul valósul meg. A szakember úgy látja, erősíteni kellene a felnőttképzésben való részvételt is, hiszen ebben is jelentős az elmaradásunk az uniós átlaghoz. A V4–országokkal való összehasonlításában például nálunk a legmagasabb a csak 8 általánost végzettek aránya. A professzor szerint nagyon nem mindegy, hogyan tudunk majd részt venni az újabb ipari forradalomban. Képességeink szerint ugyanis lehetőségünk van a tényleges felzárkózásra a nyugat-európai országokhoz, ehhez azonban az oktatási, az innovációs és a KKV-szektorokat mindenképpen fejleszteni kell.

„A Jó Állam Jelentés objektív képet mutat arról, hogy állunk magunkhoz és másokhoz képest”- mondta el hozzászólásában Turóczy László. A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint elsősorban azokat a területeket érdemes vizsgálni, amelyekben még van hova fejlődnünk és olyan indikátorokat kell alkalmazni, amelyekre „van is ráhatásunk”. A szakember fontos dolognak tartja, hogy a kutatásban megjelentek például az értékláncok, vagy a kkv-szektor részesedésének vizsgálata a bruttó hozzáadott értékből. Véleménye szerint a jövőben szükség lenne az oktatási rendszer minőségének átfogóbb kutatására is.

Szöveg: Szöőr Ádám | Fotó: Szilágyi Dénes

Galéria


WordPress Video Lightbox