Fenntarthatóság a Jó Állam Jelentésben
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által évente, így az idén is megjelenő Jó Állam Jelentés fenntartható fejlődés hatásterületének munkájáról és eredményeiről tanácskoztak a munkacsoport tagjai az NKE Ménesi úti campusán.
Az elmúlt években a fenntartható fejlődés vizsgálata egyre fontosabb szempont lett a Jó Állam Jelentés elkészítésékor is. Az évente megjelenő jelentés 150 indikátorából 25 érinti ezt a hatásterületet, amelynek dimenziói között szerepel a többi között az éghajlatváltozás, az energia- és vízgazdálkodás, valamint a társadalmi fenntarthatóság is. Utóbbi indikátorairól beszélt a wokshopon Dr. Besenyei Mónika, az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézete munkatársa. Szólt a többi között a magyar ökoiskola hálózatról, amely kapcsán egyre több a pozitív visszajelzés a társadalom részéről is. A szakember elmondta, hogy a munkacsoport a különböző indikátorok egymásra hatását is vizsgálja, így például azt is, hogy milyen összefüggés lehet Budapest átlaghőmérsékletének változása és az ország primer energiafelhasználásának mennyisége között. Az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt előadásában Dr. Hetesi Zsolt. A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézete munkatársa elmondta, hogy az éghajlati rendszer felborulása ma már a különböző, mért adatokból is jól látszik. „Egyre több a szélsőséges időjárási jelenség, például a mostani hőhullám is annak nevezhető”- fogalmazott a szakember. Szerinte a hivatalos statisztikai adatok is alátámasztják azt, hogy folyamatosan nő hazánkban is az átlaghőmérséklet, és például az is látható, hogy az üvegházhatású gázok intenzitása és a gazdasági teljesítmény között is van összefüggés. Hetesi Zsolt pozitív fejleménynek nevezte, hogy 2007 óta sikerült csökkenteni az energiarendszerünk káros kibocsátását, így az egyre korszerűbbé válik.
A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos különböző hazai és nemzetközi statisztikákat és indikátorrendszereket ismertette előadásában Dr. Bóday Pál. A KSH főosztályvezetője szólt a nemzeti és az európai uniós fenntartható fejlődési stratégiákról, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési célokat megfogalmazó keretrendszeréről is. A szakember szerint fontos feladat lenne, hogy a különböző indikátor rendszerek között „rendet lehessen tenni”, akár egy indikátor katalógus létrehozásával is.
A Jó Állam Jelentés hatásterületei közül több szorosan is kapcsolódik a fenntarthatóság kérdéséhez Petényi Sára szerint. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet munkatársa úgy látja, hogy fontos változások történtek ezen a hatásterületen is az elmúlt években, így a kutatásban a gazdasági mutatók helyet egyre nagyobb szerepet kaphatnak például olyan területek, mint az energia- és vízgazdálkodás. Előnyére változott a jelentés mutatórendszere is, így a fenntarthatóság hatásterületen is egyre több a látványos ábra, grafikon, térkép is.
Szöveg: Szöőr Ádám | Fotó: Szilágyi Dénes
