K.5.5. Oktatással való elégedettség

Az oktatási rendszer minőségének megítélésében – a standard tesztekkel vagy munkaerőpiaci megfeleléssel mért kimeneti eredmények mellett – fontos szerep jut az igénybevevők elégedettségének is. Az elégedettséget a tanárok működése mellett több más tényező is befolyásolja, például az iskolai infrastruktúra, az iskolával való kapcsolattartás megfelelősége vagy az étkezés minősége.
Az itt bemutatott indikátor a „Mennyire elégedett Ön összességében az oktatási, képzési rendszer működésével?” és az oktatási rendszer különböző szintjeivel, elemeivel kapcsolatos kérdésre adott válaszok átlagértékét mutatja be. A válaszadók az elégedettségüket 0–10-es­ skálán értékelhették. Az adatok forrása ismét a Jó Állam Véleményfelmérés. Míg 2017-ben­ a legmagasabb iskolai végzettségűek voltak a legelégedettebbek, addig 2018-ban­ ők lettek a kritikusabbak; leginkább a körükben megfigyelhető csökkenés okozza az általános elégedettség romlását: 6,6-es­ értékről 6,2-re. A többi közszolgáltatáshoz viszonyítva is rossznak mondható az oktatási rendszer megítélése; csak az egészségüggyel és az igazságszolgáltatással szemben voltak még ennél is kritikusabbak a válaszadók.
Az oktatási rendszer egyes szintjeiről valamivel differenciáltabban vélekedik a lakosság, mint az előző évben. Az elégedettség szintje – az általános trendnek megfelelően – mindenhol csökkent, de a csökkenés mértéke különösen a felsőoktatás esetében szembetűnő: 6,7-ről 6,1-re. Továbbra is az óvodák azok a köznevelési intézmények, amelyekkel a leginkább elégedettek a válaszadók.
Az állam szerepvállalását a válaszadók szintén a probléma részének látják. Az állam feladatellátásával kapcsolatos elégedettség 6,1-es­ értéke arról tanúskodik, hogy a kormányzati beavatkozások megítélése hasonlóan rossz, mint maguké az oktatási intézményeké. A válaszadók iskolai végzettsége erre a tényezőre is hatással van: a magasabb végzettségűek kevésbé elégedettek. Míg a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők 6,6-re­ értékelik az állami szerepvállalást, az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek már csak 6,1-re, az érettségizettek 6,0-ra, a felsőfokú végzettségűek pedig 5,8-re.