K.5.1. Élettel való elégedettség

Magyarország lakosságának az élettel való általános elégedettsége közepesnek mondható, egy 0–10-es­ skálán 2013-ban­ a 6,2-es, 2014-ben­ a 6,4-es, 2015-ben, 2016-ban­ és 2017-ben­ a 6,1-es­ pontértéket vette fel, tehát az utóbbi években nem javult a magyar lakosság megelégedése az életével. A nemzetközi összehasonlításban ez a pontérték inkább az élettel kevésbé elégedett országok közé sorolja hazánkat; az Európai Unió 28 országának átlagától (7,1 pont) majdnem egy egész pont volt a lemaradásunk (6,2 pont) ­2013-ban. Így hazánk közelebb áll a legkevésbé elégedett országhoz (Bulgária, 5,2 ponttal), mint a legnagyobb megelégedést felmutató európai országokhoz (Ausztria, Finnország, Dánia 8,3 ponttal, Svédország 8,4 ponttal). A visegrádi országcsoporton belül is hazánk mutatja a legalacsonyabb szintű elégedettséget (Cseh Köztársaság 7,5; Lengyelország 7,5, Szlovákia 6,8 pont).
Bár hazánk gazdasági, társadalmi helyzete egyre több vonatkozásban stabilizálódik, az élettel való általános elégedettség 2013 óta nem nő, egy 2014-es­ emelkedés után (6,4 pont) 2015-ben­ a 2013-as­ 6,2-es­ pontérték alá süllyedt (6,1 pont), és azóta sem mozdul.
Az élettel legelégedettebb korosztály a fiataloké, a 16–24 évesek között az elégedettséget mutató érték közel egy egész ponttal magasabb, mint a magyar átlag; annyi, mint az Európai Unió átlaga vagy Franciaország, Románia és Észtország elégedettsége 2013-ban. Ugyanakkor ez a korosztály is veszített az élettel való elégedettségéből, a 2014-es­ csúcsról (7,2 pont) 6,7-re­ esett vissza 2017-ben. Ebben a visszaesésben az oktatási rendszerünk reformjával kapcsolatos viharok is tükröződhetnek.
A következő korcsoport a fiatal felnőttek csoportja. A 25–34 évesek és a 35–44 évesek elégedettségi szintje meghaladja a magyar átlagot (6,6 és 6,4 pontértékek ­2017-ben). Míg a fiatalabbak elégedettsége 2014-től­ folyamatosan csökken, addig a 35–44 évesek mutatója stagnál. Nincs változás a következő két korcsoport esetében sem: a középkorúak (45–54 és 55–64 évesek) elégedettsége nem sokat változott 2013 óta, jóllehet mindkét szegmens a magyar átlag alatti értéket mutatja (6,1 és 5,7 pont 2017-ben). Az élettel legkevésbé elégedett csoport a 75 év felettieké volt (5,3 pont 2016-ban) Magyarországon.
Az élettel való elégedettség minimumát az iskolai végzettség szerinti bontás mutatja meg: az alapfokú végzettséggel rendelkezők mindössze 5,3 pontra értékelték elégedettségüket a 0–10-es­ skálán, ők a legelégedetlenebbek az életükkel Magyarországon. (Érdekesség, hogy ez az adat 5,9 volt 2014-ben.) Minél magasabb a képzettségi szint, annál nagyobb elégedettségi fokot kapunk, a felsőfokú végzettségűek elégedettsége (7,6 pont) 2014-ben­ megközelítette az Egyesült Királyság és Németország 2013-as­ szintjét.
Szembetűnő, hogy minden korcsoport és végzettség élettel való elégedettsége 2014-ben­ volt a legnagyobb, ezután fokozatosan csökken.