K.4.1. A 15–64 éves korú, gazdaságilag aktív népesség száma

Az indikátor a gazdaságilag aktív népesség számát mutatja a 15–64 éves korosztályban, 1998-tól.
A foglalkoztatottság alakulását az elmúlt években jellemző, kedvező trend 2017-ben­ is folytatódott. Éves átlagban a foglalkoztatottak száma a munkaerő-felmérés adatai szerint 4,6 millióra emelkedett, azaz 21 700 ezer fővel (0,4%-kal) haladta meg az előző évit.
A 4 millió 565 ezer foglalkoztatott között a férfiak aránya továbbra is valamivel magasabb volt, sőt a gazdasági növekedés és a munkahelyek bővülése úgy tűnik, kismértékben erősítette a nemek között fennálló munkaerőpiaci aszimmetriát.
A foglalkoztatottak körében az iskolázottság szintje tovább javult 2011 és 2016 között: az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek (jellemzően szakmunkások) aránya kismértékben, 26%-ra­ csökkent, az érettségizettek aránya változatlanul 35% volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké csekély mértékben, 27%-ra­ nőtt.
A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban (20%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (13%) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (11%) dolgoztak legtöbben. 2011 és 2016 között legnagyobb mértékben a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén bővült a foglalkoztatottak száma (37%-kal). Ez jelentős részben abból adódott, hogy ebben a nemzetgazdasági ágban a közfoglalkoztatottak száma és aránya számottevően nőtt (az ágazatban a közmunkások aránya 34% lett).
Szintén jelentősen, 27%-kal­ emelkedett az infokommunikáció területén dolgozók száma, míg az építőiparban ­20%-kal­ dolgoztak többen, mint öt évvel korábban. Az átlagosnál nagyobb mértékben (17–18%-kal) emelkedett a bányászat, kőfejtés, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, valamint a humán egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók száma.
A nők aránya a humán egészségügyi és szociális ellátás (78%), valamint az oktatás (76%) ágazatokban volt a legmagasabb, az építőipar (8,7%), illetve a bányászat (16%) területén a legalacsonyabb.
A fegyveres szervezetek kivételével valamennyi foglalkozási főcsoportban nőtt a foglalkoztatottak száma 2011 és 2016 között.
Nemzetközi összehasonlításban a 20–64 éves népesség 2017. évi foglalkoztatottsági aránya tekintetében a legkedvezőbb adattal Svédország rendelkezik (81,8%), ezt követi Németország (79,2%) és Észtország (78,7%). Az uniós tagországok rangsorának végén szerepel Görögország (57,8%), Olaszország (62,3%), Horvátország (63,6%) és Spanyolország (65,5%). A 20–64 éves népesség foglalkoztatottsági arányszámát tekintve az EU28-átlagnál (72,2%) kedvezőbb a hazai mutató (73,3%). A visegrádi országok közül csak a Cseh Köztársaság (78,5%) rendelkezik kedvezőbb adattal, míg Szlovákia (71,1%) és Lengyelország (70,9%) eredménye is elmarad a mutató hazai és EU28-as­ értékétől.