K.2.4. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya a 0–59 éves népességben

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés komplex jelenségét a munkaerőpiaci részvétel szempontjából kívánja bemutatni a következő indikátor. A munkaerőpiaci részvétel természetszerűleg jövedelemszerző tevékenység, így a mindennapi megélhetés révén fontos alapja az egyén szintjén a személyi és társadalmi szükségletek kielégítésének, a jóllétnek. Azonban az anyagi megközelítésen túl a keresőtevékenység, az aktív munkaerőpiaci részvétel, az értékteremtés pozitívan hat vissza az egyén önértékelésére, elégedettségére, majd pedig összességében, az egyének teljesítményeként a társadalom egészének teljesítményére. A család, a háztartás szintjén a munkaerőpiaci részvétel megteremti a fiatal generációról való gondoskodás alapját, és egyben mintaként is szolgál.
A munkaerőpiaci kirekesztődést vagy munkaszegénységet a háztartások oldaláról mérik. A munkaintenzitás azt mutatja, hogy a háztartás munkaképes korú tagjai a lehetséges munkaidejük mekkora részét töltik munkával. Amennyiben a háztartás valamennyi munkaképes tagja teljes munkaidőben dolgozik, akkor a háztartás munkaintenzitása 1. Ha a háztartás egyik munkaképes tagja sem dolgozik, akkor a háztartás munkaintenzitása 0. Nagyon alacsony munkaintenzitásról akkor beszélünk, ha ez az érték a háztartásra vonatkozóan 20% vagy az alatti. Azok, akik ilyen háztartásokban élnek, például a nem munkaképes korú gyermekek szintén érintettek az alacsony munkaintenzitás, a munkaszegénység jelenségében. A munkaszegénység indikátora az európai uniós módszertan szerint számítható a 0–59 éves népességre, valamint a teljes népességre is.
2017-ben­ tovább nőtt a foglalkoztatottság Magyar­országon. Ez visszatükröződik a munkaintenzitás mutatójában: 2014 óta folyamatosan csökkent a munkaszegénységben élők aránya. 2017-ben­ a 60 év alatti népességhez viszonyított arányuk 6,5% volt, amely az előző évi adathoz képest 1,7 százalékpontos csökkenést jelent, míg a ­2014-es­ 12,8%-os­ értékhez képest jelentős, 6,3 százalékpontos csökkenést mutat.
A nemzetközi összehasonlításhoz az elérhető legfrissebb, 2016-os­ adatokat használtuk. Az Európai Unió egészére számított, 0–59 éves népességre vonatkozó mutató értéke 10,5% volt. A legalacsonyabb értékeket Észtországban (5,8%), Lengyelországban (6,4%) és Szlovákiában (6,5%) mérték, míg a legmagasabbat Spanyolországban (14,9%), Görögországban (17,2%) és Írországban (18,2%).