H.4.5. A bíróság vagy felügyeleti szerv által megváltoztatott döntések aránya

A személyi állomány felkészültségének fontos fokmérője, hogy a meghozott döntéseivel szembeni jogorvoslati kérelmek mekkora hányadát bírálja felül a fórumrendszer felettes szerve (bíróság vagy felügyeleti szerv). A kormányhivatali hatósági statisztikák részletes adatokat szolgáltatnak az önkormányzati és az állami szakigazgatási szervek döntéseinek minden fokú felülvizsgálatáról.
Ez az indikátor a kormányhivatal törzshivatala vagy szakigazgatási szerve által hozott azon másodfokú döntésekkel szembeni jogorvoslati kérelmeket vizsgálja, amelyek tehát egyszer már szükségképpen átestek egy felülvizsgálaton. Az ábrán a megtámadott másodfokú döntések száma és azoknak a jogorvoslati ügyeknek a részarányai láthatók, amelyek az adott évben megtámadott másodfokú döntések helybenhagyása nélkül végződtek, azaz a bíróság (vagy felügyeleti szerv) megváltoztatta, hatályon kívül helyezte vagy kicserélte, kijavította, kiegészítette, illetve a másodfokú hatóság módosította vagy visszavonta őket.
Ahogy az a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiában is megjelenik, a szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állomány a hatékonyan működő közigazgatás egyik pillére, amelynek erősítése érdekében számos személyügyi fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban. Az intézkedések keretében azon kompetenciák, képességek, készségek, jártasság és attitűd fejlesztésére kerül sor, amelyek segítségével a tisztviselők mindennapi munkája eredményesebb, hatékonyabb lehet.
A megfogalmazott iránynak megfelelően alakult a mutatószám értéke. A kormányhivatali rendszer kiépítésével az egyre növekvő hatáskör és az ehhez kapcsolódó növekvő ügyszám ellenére 2010-től­ inkább csökkent a megváltoztatott döntések aránya. A 2017-es­ adatokat vizsgálva kismértékű romlás látható, de a 23,1%-os­ érték még mindig a második legjobb a vizsgált időszakban. Ha hozzávesszük, hogy a megtámadott döntések száma csaknem duplájára emelkedett az elmúlt évekhez képest, különösen jó eredménynek tekinthető ez az érték.
Az egyes szakigazgatási területek részadatait vizsgálva megállapítható, hogy ez az arány a rehabilitációs hatósági feladatok és a nyugdíjbiztosítás esetében a legmagasabb (50,2% és 43,5%), és a pártfogó felügyelői és igazságügyi feladatok esetében a legalacsonyabb (5,7%). (A Jó Állam Jelentés 2017-hez képest nőtt a kategóriák száma, aminek oka, hogy az adatok forrását jelentő OSAP 1229 adatgyűjtés adatkörei is bővültek.) Jó néhány hatósági hatáskör (agrárkár-megállapítás, állami főépítészi feladatok, állampolgársági ügyek, anyakönyvezéssel kapcsolatos feladatok, bányaszolgalom alapításával/megállapításával kapcsolatos feladatok, kisajátítási hatósági feladatok, mezőgazdasági igazgatás, növénytermesztési hatósági feladatok) vonatkozásában azonban nem került sor a döntések megtámadására.