G.5.2. Az export értéke az import értékének arányában

Az indikátor az export értékét mutatja az import százalékában, ily módon a kereskedelmi egyensúly fontos jellemzője. A görbén azt látjuk, hogy a mutató értéke 2009 óta folyamatosan javul, enyhe romlás csupán 2013-ról 2014-re­ volt tapasztalható. 2012-től­ viszont jelentősebb aktívumnövekedés látszik.
Kereskedelmi egyenlegünk a rendelkezésre álló 2016-os­ Eurostat-adatok alapján a V4-országok között a legjobb, aktívuma százalékosan az EU28 átlagánál is magasabb. Nálunk kiemelkedően jobb aktívuma az EU28-ban­ is csak Németországnak van. A külkereskedelmi mérleg aktívuma azért is fontos, mert jó hatással van a folyó fizetési mérleg egyenlegére.
Az export nagysága összefügg azzal, hogy egy ország termékei iránt mekkora a világpiacon a kereslet. A keresletet azonban megfelelő piaci munkával meg is lehet teremteni. Ilyen aktív piaci munkának tekinthető a keleti és déli nyitás stratégiája. Nem mindegy azonban, hogy mit kínál eladásra egy ország. Először is szükség van megfelelő minőségű és mennyiségű árualapra. Minél nagyobb az exportra szánt termékekben és szolgáltatásokban a tudás- és innovációtartalom, annál jobb árat lehet értük kérni a világpiacon. Ha kis tudás- és innovációtartalmú termékeket és szolgáltatásokat viszünk ki a külpiacokra – például mert nincs ennél jobb eladásra szánt termékünk és szolgáltatásunk –, akkor általában árversenyre kényszerülünk, vagyis csak „olcsósággal” tudunk versenyezni, ami rontja a csereértékünket.
Érdemes felfigyelni arra, hogy Magyarországon a külkereskedelem többlete főleg a szolgáltatások exportjából származik. Ez azt jelzi, hogy a szolgáltatásoknál nagyobb a hazai új hozzáadott érték, vagyis hosszabbak az értékláncok. Ezt támasztja alá a G.2.3. mutató is. Az export hazai hozzáadottérték-, illetve importtartalmát az értékláncok hossza befolyásolja. Az értéklánc minél nagyobb része működik egy országban, annál kevésbé szorul az export előállításához importra. Jellemzően a fejlett országokban hosszabbak az értékláncok, így ezen országok áruinak hozzáadottérték-tartalma is nagyobb.
Az oszlopdiagram a V4-országok és két fejlett gazdaságú ország, Ausztria és Németország 2014. évi adatait mutatja. A V4-országokban jóval alacsonyabb a helyben teremtett, új hozzáadott érték. A régión belül a lengyel adat a legjobb, valószínűleg éppen ez a lengyel gazdaság sikerének egyik oka. Magyarország a harmadik helyen áll, a 2005. évi helyezéséhez viszonyítva 2014-re­ egy hellyel lépett előre.
A külkereskedelmi mérleg alakulását a fogyasztás és beruházás importigénye is befolyásolja. Minél diverzifikáltabb, sokszínűbb egy gazdaság, annál kevésbé ugrik meg az importigény a beruházási és a fogyasztási igény bővülése esetén. Hosszabb távon ezért fontos, hogy növekedjék a helyben előállított tudás, és az épüljön be minél inkább az exportba. A külpiacokra szánt termékeink és szolgáltatásaink így tudnak bonyolultabbá, innovatívabbá, egyedibbé válni. Ez a fenntartható növekedés egyik fontos feltétele is.