G.5.1. Fejlettségi mutató országosan és regionális szinten

Mutató leírása

A fejlettségi mutató azt méri, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az adott évben hogyan viszonyul az EU28 egy főre jutó átlagos bruttó hazai termékéhez. A GDP-t vásárlóerő-paritáson mérjük (PPP). A fejlettségi mutató alapján láthatjuk, hogy az egyes országok milyen gyorsan zárkóznak fel az EU28 átlagához. Mivel az EU28 valamennyi országa fejlődésben van, ezért a kevéssé fejlett országok akkor tudják megközelíteni az EU28 fejlettségi szintjét, ha a gazdaságuk gyorsabban nő, mint az EU28-átlagérték. Azonban nem csak az országos átlagos fejlettségi szint lényeges. Az is fontos, hogy egy ország régiói is egyenletesen és kiegyensúlyozottan fejlődjenek.
A grafikonon azt látjuk, hogy 2004-ben, az EU-s csatlakozáskor Magyarország fejlettségi szintje Csehország után a második legmagasabb volt. A legalacsonyabb szinten Lengyelország állt. 2016-ra­ azonban a lengyelek és a szlovákok is behoztak bennünket, míg a csehek megőrizték vezető helyüket. Ennek egyik oka, hogy a V4-ek közül a 2004–2016 közötti időszakban a magyar GDP nőtt a legkisebb mértékben, 35,7%-kal. A lengyel GDP 106,7, a cseh 83,9 és a szlovák 133,9%-kal­ bővült. Tágabb régiónkban, ahogyan azt a hőmérőn láthatjuk, csak Bulgáriát, Romániát, Horvátországot és Lettországot előzzük meg, viszont Észtország, Litvánia és Szlovénia mutatója jobb.
Ha Magyarország egyes régióinak fejlődési tendenciáit tekintjük, azt látjuk, hogy leginkább a Nyugat-Dunántúl, legkevésbé pedig a Dél-Dunántúl zárkózott fel. Az adatot kissé torzíthatja, hogy a Nyugat-Dunántúlon működik az Audi cég, amely jelentős profitjával hozzájárul a magyar GDP-hez, miközben ezt a profitot szabadon elviheti az országból. Lassú viszont a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld felzárkózása.
Meg kell még említeni, hogy a Közép-Magyarország régió adatai félrevezetőek. Ugyanis a régióba tartozó Budapest egy főre jutó GDP-je­ 2016-ban­ az országos átlag 202,0%-át, Pest megyéé viszont csupán a 80,5%-át tette ki. Budapest fejlettségi mutatója 136%, Pest megyéé pedig 54%, amely alig jobb, mint az 50%-os, nagyon gyengének tekinthető fejlettségi érték, amely szint alatt 4 magyar régió van. Ez indokolta, hogy 2018. január 1-jétől­ Pest megye külön tervezési-statisztikai régió lett, így a 2021 utáni EU-s költségvetési ciklusban egyedül pályázhat uniós forrásokra. Az EU-s csatlakozás egyik fő célja a mielőbbi gazdasági felzárkózás volt. Számítások szerint, ha az EU-országok átlagos növekedése a következő években 2% körül alakul, a magyar gazdasági növekedés viszont átlagosan 5% lehetne, akkor 2032-re­ tudnánk elérni az EU-s átlagos gazdasági fejlettségi szintet. Az osztrák szint elérése azonban csak a távoli jövőben képzelhető el, hiszen jelenleg annak 52,7%-án­ állunk.

Mutató ábrák

Mutató térkép

Összefoglalás

A fejlettségi felzárkózás feltétele a gazdasági szerkezet korszerűsödése, a nagy hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek arányának növekedése és a termelékenység javulása.

Visszajelzés küldése

Mutatókataszter

Hasznos volt?