G.4.1. A K+F-re fordított teljes összeg (állami és vállalati együtt) a GDP arányában

A nemzetgazdaság és a társadalom szempontjából egyaránt fontos, hogy az oktatás fejlesztésével, a tudás megbecsülésével, a kutatás-fejlesztés színvonalának és GDP-arányos értékének emelésével olyan tudásalapú és innovációra épülő gazdaságot lehessen építeni, amely hozzájárul az adott ország versenyképességének növeléséhez, a külföldi tőkétől való függőség csökkentéséhez, továbbá a társadalom jövedelmi és jólléti helyzetének, valamint életkörülményeinek javításához. Az állami és vállalati szektor kutatás-fejlesztési ráfordításai együtt 2005-ben­ a GDP 0,92%-át tették ki. Ehhez képest a vizsgált időszak végére emelkedett a K+F-ráfordítások abszolút és relatív értéke is, hiszen 2016-ban­ elérték az 1,22%-ot. Fontos kiemelni, hogy a növekedés ellenére jelentős visszaesést tapasztaltunk az előző évi értékhez képest (1,38%). A visszaesés az állami költségvetési ráfordításokat érintette, hiszen a vállalati szférában 2015-ben­ 0,68%, 2016-ban­ 0,69% volt mérhető. Ezzel szemben az állami szférában 0,16 százalékponttal csökkent az érték, így 2016-ban­ a GDP 0,32%-át tette ki a költségvetésből finanszírozott K+F. Az Európai Bizottság országjelentése szerint a visszaesés többek között a Strukturális Alapokból (társ)finanszírozott források lassú felhasználására vezethető vissza, továbbá csökkent az alulfinanszírozott, felsőoktatási és állami kutatóhelyek között „széttöredezett” forrásokkal rendelkező hazai kutatás-fejlesztési rendszer hatékonysága. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal azonban hozzáteszi, hogy a statisztikák még nem tartalmazzák azokat a már folyósított forrásokat, támogatásokat, amelyeket még nem használtak fel. Ezek a későbbi évek adataiban fognak megjelenni.
Az állami és vállalati szféra együttes kutatás-fejlesztési tevékenységének területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy az előző évi Jó Állam Jelentésekben kimutatott budapesti fölény megmaradt, sőt a 2014-es­ 59,19%-ról 2016-ra­ 63,92%-ra­ (273,1 milliárd Ft) emelkedett a főváros részesedése az összes K+F-ráfordításból. Budapest után Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a ráfordítások értéke (24,3 milliárd Ft), a legalacsonyabb pedig Tolna megyében (0,9 milliárd Ft).
A nemzetközi adatok alapján a V4-országok adatai eltérő képet mutatnak a K+F tekintetében. Az utolsó évben tapasztalható visszaesés valamennyi országot érintette. Csehország a csökkenés ellenére egyértelműen fölényben van (1,68%) a többi országhoz képest. A szlovák és lengyel adat (0,79% és 0,97%) egyaránt alacsony intenzitású kutatás-fejlesztési tevékenységet mutat az Európai Unió átlagához (2,03%) képest. A referenciaországnak tekintett Ausztria 2016-ban­ a 2020-ra­ tervezett 3%-os­ uniós célérték feletti eredményt ért el (3,09%), azonban 2020-ra­ az osztrák GDP-arányos K+F-ráfordításokat 3,76%-ra­ kívánják emelni. A skandináv országok közül Dánia 2,87%-ot, Finnország pedig 2,9%-ot ért el 2016-ban.