G.3.3. A kormányzati szektor GDP-arányos éves oktatási kiadása

Mutató leírása

Egy versenyképes gazdaságban fontos, hogy az állampolgárok olyan tudással rendelkezzenek, amely a hosszú távú fejlődést biztosítja. Ehhez elengedhetetlen, hogy az országnak versenyképes oktatási rendszere és intézményei legyenek, amelyeket az állam megfelelő forrásokkal lát el. Egy ország számára a tartós gazdasági növekedésnek és a versenyképesség javításának gátja lehet, ha nem fordít kellő figyelmet az oktatásra. Ezért fontos a kormányzati szektor GDP-arányos éves oktatási kiadása mutató elemzése. Az indikátor a kormányzati szektor oktatásra fordított kiadásait mutatja meg a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Ez egyben kifejezi azt a befektetést is, amelyet az ország saját humán tőkéje fejlesztésére fordít. 2005-ben­ az oktatásra fordított kiadás mértéke 6% volt, ez a vizsgált időszak legmagasabb értéke. Ettől az évtől kezdve 2013-ig­ folyamatosan csökkent (4,6%-ra) a GDP-arányos érték. 2014-ben­ 0,5 százalékpontos növekedés figyelhető meg 2013-hoz képest. A növekedésben közrejátszhat a bérek emelkedése, illetve a strukturális átalakítások miatt az adatok is torzulhatnak. 2015-ben­ nem változott az érték, azonban 2016-ban­ ismét visszaesést tapasztaltunk. A legfrissebb adat szerint a kormányzat a GDP 4,9%-át fordítja oktatásra.
Képzési szintenként vizsgálva az oktatásra fordított kiadások mértéke a következőképpen alakult 2016-ban: iskola-előkészítő és alapfokú oktatás 1,3%; középfokú oktatás 1,5%; felsőfokú 0,8%. Érdekes megfigyelni, hogy míg az alapfokú oktatásra szánt kiadások mértéke 2005-ről (2,4%) 2016-ra­ (1,3%) 1,1 százalékponttal csökkent, addig a középfokú képzéseknél ellenkező irányú volt a tendencia, 2005-ről (1,3%) 2016-ra­ (1,5%) 0,2 százalékponttal nőtt az e képzési szintre fordított kiadások mértéke. A felsőfokú oktatás esetében a középfokúval megegyező mértékű, de ellentétes előjelű tendencia fedezhető fel, ezen a képzési szinten csökkent a ráfordítások GDP-arányos értéke.
Jelen mutató különösen a nemzetközi összehasonlítás szempontjából mond sokat arról, hogy miként lesz meg a jövőben is a versenyképesség javításához az ország számára feltétlenül szükséges, jól képzett munkaerő. A ­2016-os­ nemzetközi adatok alapján az EU28 4,7%-os­ értékéhez képest Magyarország átlag feletti összeget fordított oktatásra (4,9%). Ezzel a visegrádi országok között hazánk Lengyelország mögött a második helyen szerepel, megelőzve Szlovákiát és Csehországot. Fontos azonban a versenyképességben és oktatásban elöl járó országok adatainak vizsgálata is: például Dánia (6,9%), Finnország (6,1%) és Svédország (6,6%) a GDP-je­ jelentősen nagyobb részét fordítja oktatásra. Jól látható, hogy bár az EU28 átlagához és a visegrádi országokhoz képest Magyarország jobban teljesített, az oktatásra fordított kiadásaink mértéke elmarad az előzőekben említett, a vizsgált területet tekintve példaértékű országok mért adataitól.

Mutató ábrák

Mutató térkép

Összefoglalás

Az oktatási ráfordításokat illetően 2016-ban­ visszaesés figyelhető meg. A ráfordítások összegének emelése mellett fontos lenne, hogy javuljon a felhasználás hatékonysága is.

Visszajelzés küldése

Mutatókataszter

Hasznos volt?