G.2.4. A kkv-szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékből

A mikro-, kicsi és közepes méretű cégeket magában foglaló kkv-szektor szerepe kulcsfontosságú a gazdaságban. A kkv-k jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, és innovativitásukkal dinamizálhatják a gazdaságot. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban­ az EU28 gazdaságában – a pénzügyi vállalkozások nélkül – a cégek 99,8%-a­ kis- és középvállalkozás volt. Ebben a szektorban dolgozott az összes foglalkoztatott 67%-a, akik a megtermelt új érték 57%-át hozták létre. A kkv-k között a 10 fő alatt foglalkoztató mikrocégek aránya közel 93%.
Magyarországon a kkv-szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékből 2005 és 2016 között 52,0% és 56,2% között ingadozott. 2016-ban­ az előző évhez képest csökkent, csupán 53,2%-ot ért el. Ez az érték, ahogyan a térképen is láthatjuk, közel azonos a többi V4-országéval, viszont alacsonyabb, mint a fejlett országok kkv-szektorának hozzájárulása. Hiszen például az osztrák érték 62,0%, az olasz 67,7%, a svéd 60,5%. Az EU28 átlaga 57,0%. A különbségek egyik valószínű oka a termelékenységben tapasztalható eltérés. A kkv-kra jellemző munkatermelékenységi adatokat az Eurostat méri. A számítás alapja az egy foglalkoztatottra jutó, megtermelt bruttó hozzáadott érték (1000 euró/fő); a legutolsó adatsor 2015-ös. A hőmérőn néhány ország kkv-szektorának termelékenységi adatát látjuk. Az összehasonlításból látható, hogy a V4-országok kkv-szektorainak termelékenysége közel azonos szinten van, amely megközelítőleg az EU-s átlag fele. Az osztrák érték viszont meghaladja az EU-s átlagot, és a magyar adat háromszorosa. Az alacsonyabb termelékenység rontja a versenyképesség-javítás esélyeit is.
Ha cégméret szerint vizsgáljuk az adatokat, azt látjuk, hogy a legalacsonyabb termelékenységi érték a 10 fő alatt foglalkoztató mikrocégeknél, míg a legmagasabb az 50–249 főt alkalmazó, közepes méretű vállalkozásoknál figyelhető meg. A V4-országok kkv-szektorában tapasztalható, az EU-s átlagnál alacsonyabb, de egymáshoz nagyon hasonló szintű munkatermelékenység oka valószínűleg a korszerűtlenebb technológia, a kevéssé hatékony munkaszervezés, valamint az alacsonyabb innovációs szint. Magyarország esetén arra is fel kell figyelni, hogy az összes működő kkv 69,4%-a­ 2016-ban­ a szolgáltatásokban tevékenykedett. Nemzetközi statisztikák bizonyítják, hogy a szolgáltatásokban nehezebb a termelékenységet javítani. A kkv-szektor termelékenységének és versenyképességének fokozása az egész gazdaság versenyképességének javíthatósága és a gazdasági növekedés fenntarthatósága miatt egyaránt kulcsfontosságú feladat. Mindennek a kkv-k számára azért is nagy a jelentősége, mert befolyásolja a digitalizációs és robotizációs folyamatokba való bekapcsolódásuk esélyeit.