G.2.2. A feldolgozóipari termelés fejlődési intenzitása (naptárhatással kiigazított volumenindex)

A feldolgozóipar Magyarországon a gazdaság egyik legfontosabb, gyorsan bővülő ágazata. Részesedése az iparon belül 2016-ban­ 95%-ot tett ki. Ez az érték a 2008. évi 93,1%-hoz képest 1,9 százalékpont-növekedést jelent. A feldolgozóiparban működő regisztrált gazdasági vállalkozások száma 2016-ban­ 72 882 volt.
A feldolgozóipari termelés fejlődési intenzitását a V4-országokban és Ausztriában vizsgálva azt látjuk, hogy – a 2004. évi értéket alapul (100%) véve – régiónkban a leggyorsabb fejlődés Szlovákiában következett be. Ezt követte Lengyelország. Magyarország a V4-országok között 56,54%-os­ fejlődési intenzitásával az utolsó helyen szerepel. A 2008–2009. évi válság minden országban visszavetette a fejlődést, azonban régiónkban a legnagyobb visszaesés Magyarországon következett be. Ez a 2017-es­ alacsony érték egyik fő oka. Az osztrák érték közel azonos a magyarral, viszont Ausztria esetén, amint látjuk, szerkezeti módosulás is magyarázza a 2017. évi alacsonyabb értéket.
A válság utáni felzárkózás gyorsaságát szemlélteti a hőmérő. 2010-et alapnak (100%) tekintve 2017-re­ 132,9%-os­ növekedést értünk el, amely éves átlagban 4,7%-os­ fejlődést jelent, miközben 2004 és 2010 között ez az érték csupán 2,9% volt. A gyorsabb fejlődés miatt került a 2017. évi volumenindexünk Csehország és Lengyelország közelébe, Szlovákia teljesítménye azonban ezen a bázison mérve is kiemelkedően jó. (Megjegyzendő, hogy az Eurostat adatai között ez az egy érték még „előzetesnek” minősül.)
A diagramon azt látjuk, hogy a feldolgozóiparon belül az úgynevezett high-tech, vagyis tudás- és technológiaigényes ágazatok teljesítménye kiemelkedően megnőtt Lengyelországban és Ausztriában egyaránt. (Szlovák adat sajnos nem állt rendelkezésre.) Ez nyilván együtt járt ezen országokban a közepes és alacsony tudás- és technológiaigényes ágazatok arányának csökkenésével. A versenyképesség javulása szempontjából nagyon fontos, hogy a gazdaságon belül általában, és a feldolgozóiparon belül különösen a tudás- és technológiaigényes tevékenységek aránya és volumene növekedjen. Ugyanis a high-tech ágazatok járulnak hozzá leginkább a termelékenységi szint javulásához, a nagy hozzáadott érték előállításához, egyben az értékláncok meghosszabbításához és a cserearányt javító exporthoz. Ezért a versenyképesség-javítás és a minőségi, jól fizető állásokat teremtő gazdasági növekedés legfőbb hajtóerejét képviselik. Éppen ezért fel kell figyelnünk arra, hogy a high-tech feldolgozóipari ágazatok 2010. évi bázison mért volumenindexe 2017-ben­ a vizsgált négy ország közül Magyarországon a legalacsonyabb. (Megjegyzendő, hogy az Eurostat besorolása szerint a járműipar nem része a high-tech feldolgozóiparnak.)