F.5.2. Ökoiskolákban tanuló diákok

Az oktatásért és a környezetvédelemért felelős tárcák 2004-ben­ közösen létrehozták az Ökoiskola címet, amelyet 2005 óta minden évben pályázat útján nyerhettek el a nevelési-oktatási intézmények. Ökoiskola, Zöld Óvoda címet 2006 óta adományoznak azon intézmények elismerésére, amelyek mindennapi gyakorlatként, az egész intézményre kiterjedő módon foglalkoznak a fenntarthatóságra és a globális felelősségvállalásra neveléssel. A címet 3 évre nyerheti el egy pályázó. A Zöld Óvoda kezdeményezés célja, hogy az óvodás korosztály sajátos, az életkornak megfelelő környezeti szemléletformálásban részesüljön. Az óvodai környezeti nevelés célja emellett a környezettudatos magatartásminták, értékek és életviteli szokások átadása.
Az Ökoiskola (és a Zöld Óvoda) cím kiérdemlésének kritériuma, hogy az intézmény átgondoltan, rendszerszerűen és mindennapi gyakorlatában foglalkozzon a környezettudatossággal, a fenntarthatóságra neveléssel, a környezeti, illetve az egészségre neveléssel. Ezek a címek önkéntességükből adódóan is ideális módját jelentik annak, hogy a tanulók és a tanárok intézményre szabottan alakítsanak ki és valósítsanak meg fenntarthatósági programokat.
Az oktatás olyan hosszú távú befektetés, amelyet nehéz piaci alapon kezelni. Ennek ellenére, vagy éppen ezért fontos, hogy megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre, hogy a hazai oktatás minden szintje modern és a kor igényeinek megfelelő legyen, reagálva a 21. század technológiai és társadalmi változásaira is. Ugyanakkor az oktatási kiadások méregetése félrevezető lehet, hiszen a színvonal nem csupán forrás kérdése, de sokban múlik a felhasználás hatékonyságán is. A fenntartható fejlődés megvalósítása szempontjából különösen fontos, hogy az oktatáson belül mekkora szerep jut a tárgyi tudáson túlmutató környezeti/fenntarthatósági szemléletnek és készségeknek. Az Ökoiskola és Zöld Óvoda kezdeményezés abban nyújt segítséget, hogy az elérhető hazai és nemzetközi tudást és gyakorlatot a vállalkozó szellemű intézmények megfelelően tudják alkalmazni.
Magyarországon adottak a jogi keretei annak, hogy minden közoktatási intézmény fenntarthatóságra nevelő munkát végezzen. Mivel a pedagógusminősítések szempontjai közé 2019-től­ fokozatosan bekerül a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja, várható, hogy a pedagógusképzésben a kötelező kurzusok közé kerül ez a terület is, ami további támogatást jelent a program számára.
Az ökoiskolákban tanuló diákok aránya 2006 óta eddig a legmagasabb, 26,2%, a zöld óvodás gyermekek aránya pedig 25,9%. Az arányok eltérő bázisadatokra vonatkoznak, ezért kissé torzítanak. Az ökoiskola-adatok Köznevelési Információs Rendszerbe integrálása megkezdődött, így várhatóan 2019-től­ megszűnik az ökoiskolában tanulók arányának viszonyítási bizonytalansága. Amennyiben a támogatások továbbra is lehetővé teszik, az ökoiskola-, valamint a zöldóvoda-hálózat elérhetősége, ismertsége és innovációi olyan fontos alapjává válhat a felsőbb szintű (egyetemi) fenntarthatósági oktatási programoknak, valamint a fenntarthatóság kultúrájának, amely érezhető minőségi ugrást jelent majd.
Ezen intézmények tevékenységének legfontosabb eleme nem is a tudásanyag átadása, hanem az, hogy a megfelelően rugalmas keretek teret engednek a kreatív ötleteknek és a cselekvésnek. Így az egyes intézmények a maguk útját járva olyan készségeket adhatnak át a programban részt vevő diákoknak (de a tanároknak is), amelyek bizonyítottan a jövő munkavállalóinak alapképességei lesznek. A tanulók bevonását, a gyakorlati alkalmazást, az önreflexiót, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos objektív tudás és az etika integrációját naponta végző pedagógus képes a környezettudatos attitűddel rendelkező emberek „kiművelésére”.