F.4.1. Hulladékintenzitás

A hulladékintenzitás a keletkezett hulladék és a bruttó hozzáadott érték hányadosa, vagyis egy ország hulladéktermelését a gazdasági eredményéhez viszonyítva adja meg. Minél kisebb ennek az értéke, annál kevesebb hulladék keletkezik azonos gazdasági teljesítmény mellett. Magyarország esetében a mutató időbeli alakulása kedvező képet mutat. Ha a 2004-es­ évet 100%-nak­ vesszük, akkor mára gyakorlatilag a felére csökkent a mutató értéke (52,2%), ami azt jelenti, hogy ugyanazon gazdasági érték előállítása során jelenleg kb. feleannyi hulladék keletkezik, mint 2004-ben.
E mutató tekintetében hazánk a nyugat-európai országokkal van egy mezőnyben úgy, hogy a magyar érték folyamatos javulást mutatott az elmúlt 10 évben. Ez nem minden európai országról mondható el. A V4-ek közül Magyarország a 159 tonna/millió euró értékével a cseh 145 és a szlovák 121 tonna/millió euró mögött, de a lengyel 443 tonna/millió euró előtt helyezkedik el. Kelet-Európa országainak hasonló számai között egészen magasak is találhatók, így például Románia esetén 1276 tonna/millió euró, míg Bulgáriában 4509 tonna/millió euró ugyanez az érték. Bár azt meg kell jegyezni, hogy ezen országok esetén is javulás tapasztalható a 2004-es­ kiinduló értékhez képest (Románia 63,6%-ot, míg Bulgária 32,6%-ot javított). Vannak azonban országok, mint például Görögország, ahol – vélhetően a gazdasági válság miatt – a mutató jelentősen romlott, a kiinduló érték 2,5-szeresére emelkedett 10 év alatt.
A hulladékintenzitás csökkentése – mint minden olyan intézkedés, amely egy kedvezőtlen kiinduló értékű mutató javítását célozza, ahol létezik egy minimumérték – kezdetben viszonylag könnyű. Románia esetében is magas értéket mutatott az indikátor, amikor elindult a beavatkozás, és gyorsan eredményt lehetett elérni. Azonban a gazdasági teljesítmény a mostani gazdasági környezetben és technológia mellett mindenképpen valamennyi hulladék keletkezésével jár együtt, így a mutató nem csökkenthető akármeddig. Ezt a nyugat-európai adatok bizonyítják. A fejlett gazdasággal rendelkező skandináv országokban a mutató nem javult az elmúlt 10 évben. A mintának tekinthető Dánia esetében például a 2004-es­ 54 tonna/millió eurós kiinduló érték 10 év alatt 79-re­ emelkedett.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, a körforgásos gazdaságra és a hulladékmentességre való átállás és az arra való törekvés segíthet abban, hogy a hulladékintenzitás értékét tovább lehessen a jövőben csökkenteni, mert egy új gazdasági szerkezet esetében az adott technológiai szintre jellemző, elméleti alsó határ alacsonyabb értéket vehet fel.