F.2.3. Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek aránya a mezőgazdasági területen belül

Az indikátor azt mutatja meg, hogy Magyarországon a teljes mezőgazdasági terület hány százalékán zajlik minősített biogazdálkodás. Az ökológiai művelésből származó élelmiszerek egyre keresettebbek, és a hazánkban is létező minősítő és ellenőrző rendszernek köszönhetően nemcsak itthon, de külföldön is piacképesek. Ezeken a területeken a gyomirtás mechanikus, a legtöbb kártevő ellen szelíd növényvédő szerekkel védekeznek, a műtrágyázás nem megengedett, így a megtermelt élelmiszer bizonyos kemikáliáktól teljesen mentes. Kritikaként szokás megfogalmazni, hogy a megengedett szerekből viszont jelentős mennyiséget tartalmazhatnak (például réztartalmú szerek).
Hazánkban az ökológiai gazdálkodású területek aránya (3,5%) jóval alacsonyabb, mint az EU-átlag (6,7%). A visegrádi országokban is vannak sokkal magasabb értékek (Szlovákia: 9,8%, Csehország 14%), azonban a hegyvidéki jellegű országokban több a legelő és a kaszáló, amelyeken lényegesen könnyebb ökológiai gazdálkodást folytatni. A szántóföldeken sokkal nagyobb a gyomosodás veszélye, mint a legelőkön, kaszálókon, mivel azokon beállt füves társulás van jelen, ráadásul a legtöbb gyom a kaszálás vagy a legelés hatására ki is veszik. Az ökológiai gazdálkodásba vont szántóföldeken ezzel szemben csak mechanikai gyomirtással (kultivátor, gyomfésű stb.) lehet védekezni a gyomok ellen, ami jelentős munkabefektetést igényel.
Azonban az adatok elemzése során fontos kiemelni, hogy Magyarországon a legutóbbi agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási program pályázataira nemcsak régebbi ökológiai területek használói adták be újra pályázatukat, hanem új jelentkezők is csatlakoztak. Így kb. 56 ezer hektárral bővült az ökológiai gazdálkodású területek nagysága, ebből a rétek és legelők növekedése 40 ezer hektár. Ez a jelentős bővülés részben magyarázza a diagramon is látható növekedést 2017-ig.
A döntéshozók ebben a kérdésben akkor tudnak jelentős javulást elérni, ha sikerül támogathatóvá és vonzóvá tenni a dombvidékeken kialakítható legelők ökológiai gazdálkodásba vonását. Másrészt lehetőséget kell arra teremteni, hogy itthon is versenyképes legyen a biotermék a hagyományos élelmiszerekkel szemben, például áfacsökkentéssel vagy egyéb piaci szabályozókkal.
Egyúttal az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) közül a 15. számú, amely a szárazföldi ökoszisztémák megőrzését és a talajállapot javítását tűzi ki célul, szintén olyan keret, amelyet vizsgálni érdemes, és ajánlásait célszerű alkalmazni.
Fontos kiemelni, hogy az ökológiai szántóföldi gazdálkodásban még mindig nagy szerepe van a talaj forgatásának, sokszori művelésének, amely az egyetlen módja a gyomszabályozásnak, de velejárója, hogy a talaj szerkezetessége romlik, humusztartalma bomlik – ebben tehát nem különbözik kedvezőtlen hatása a jelenlegi gazdálkodásétól.