D.3.3. A politikai, szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó nonprofit szervezetek átlagos állami támogatása

A politikai, szakmai és gazdasági érdekképviseleti tevékenység elképzelhetetlen anyagi források bevonása nélkül. Ezek felkutatása és az állami támogatások igénybevétele, valamint a gazdasági érdekképviseleti szervezetekre jellemző tagdíjfizetés teszi lehetővé az önkéntesek munkafeltételeinek biztosítását. Az anyagi források között kiemelt helyet foglalnak el az állami támogatások. Az állami támogatások felhasználására vonatkozóan szigorodott a törvényi szabályozás, a munkacsoport álláspontja szerint részben ez az ok vezetett a nonprofit szervezetek számának csökkenéséhez. A szigorítással sikerült elérni, hogy a tényleges tevékenységet nem végző, ún. látszat-nonprofitszervezetek ne juthassanak állami pénzekhez. A támogatás révén az állam közvetve segíti a társadalmi párbeszédet, amely a demokratikus rendszerek egyik alapeleme. Minél több, ténylegesen működő érdekképviseleti szervezet tudja hallatni a hangját a civil szférában, annál nagyobb az esélye, hogy a társadalmi érdeklődést kiváltó ügyekben sikerül kompromisszumos megoldást találni, ezzel is növelve a politikai döntések társadalmi legitimációját. Elemzésünkben – a KSH nonprofit szervezeteket osztályozó rendszere alapján – a politikai, szakmai és gazdasági érdekképviseleti tevékenységcsoportba besorolt nonprofit szervezetek adott évi, átlagos állami támogatásának összegét vizsgáltuk. A támogatások eloszlása nem egyenletesen történik a politikai, szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervezetek között – az indikátor az átlagot fejezi ki. Míg 2011-ben 3 millió Ft volt az egy szervezetre jutó átlagos költségvetési támogatás, addig 2015-ben az érték elérte a 6 millió Ft-ot, ami 100%-os növekedést jelent. A támogatások belső megoszlásában azonban fordulat következett be. Míg 2011-ben 3,1 millió Ft volt a szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó szervezetek támogatása, addig a politikai szervezeteké 2,5 millió Ft. 2015-ben az előbbi szervezetek 5,8 millió Ft-ból gazdálkodhattak, míg utóbbiak 8,8 millió Ft-ból. 2016-ban sem a támogatások mértékében, sem pedig annak belső eloszlásában nem történt érdemi változás, a támogatások átlagos mértéke mindössze 0,8%-kal csökkent. Ebből egyértelműen kiolvasható, hogy a politikai érdekképviselettel foglalkozó szervezetek arányaiban több pénzből gazdálkodhattak 2015-ben, mint 2011-ben, ez pedig érdemben 2016-ban sem változott. A 2012 óta megfigyelhető folyamatos emelkedést követően a 2016-os szinten tartás mindenképpen pozitív eredmény a politikai pluralizmus előmozdítása céljából. A területi eloszlásban az előző indikátorokhoz hasonló tendencia rajzolható fel, vagyis az állami támogatások egy főre jutó összege a fővárosban bejegyzett szervezetek esetében a legmagasabb, átlagosan 12,5 millió Ft/ szervezet, miközben ez az érték például a Baranya megyében bejegyzett szervezeteket tekintve 1 millió Ft/szervezet alatt van. A megyék közül kiemelkedik Somogy megye, ahol átlagosan 5,7 millió Ft támogatás jut egy székhellyel rendelkező szervezetre.