D.1.5. Pártstruktúra, aggregált mutató

A Demokrácia hatásterület vizsgálatának nagyban kell alkalmazkodnia a politika ciklikusságához, ezen állandó és kiszámítható változás jelenti a munkacsoport koncepciójának állandóságát. A korábbi – ciklusközi – években a munkacsoport a politikai részvétel elemzésekor előtérbe helyezte a ciklusközi részvétel mérését, amelyet az időközi választások vizsgálatával tudott lekövetni.
Mivel 2018-ban­ általános országgyűlési választásokat rendeztek, az idei jelentésben az időközi voksolások helyett egyértelműen az általános választási részvételt volt célszerű szerepeltetni. Ezért az idei évben a munkacsoport egy új aggregált mutató bevezetésével alkalmazkodott a politikai ciklikusság változásához. Az indikátor a politikai pártok struktúráját kívánja ábrázolni több ismérv együttes szerepeltetésével. Ennek megfelelően a mutató ábrázolásának tengelye a „párt”, és az alábbi egész-rész viszonyban lévő kategóriákat szerepeltetjük. Egyfelől a mutatóban megjelenítjük a Magyarországon bejegyzett pártok számát, másfelől az országgyűlési választásokon egyéni jelöltet állító pártok számát, harmadsorban a Magyarországon országos listát állító pártok számát, és végül a választásokon 1%-ot elérő pártok számát.
A munkacsoport célja a fentieken túl az is, hogy a fenti mutatók alapján a pártok politikai részvételének sikerességéről is képet adjon.
Az adatokat szemügyre véve megállapítható, hogy a választások előtti évben regisztrált pártok száma – ami egyfajta előfeltétele, kiindulópontja a politikai versenyben való részvételnek – 1997–2009 között meredeken csökkent, amit 2013-tól­ óvatos emelkedés követ. A választásokon egyéni jelöltet állító pártok száma, amely a politikai versenyben történő részvétel minimumát jelenti, 1990–2010 között, tehát a korábbi választási rendszerben csökkenő tendenciát mutatott, amit a hatályos választójogi szabályok alapján rendezett 2014-es­ és 2018-as­ választások alkalmával erőteljes emelkedés követett. A politikai versenyben való részvétel egy lépcsőfokkal komolyabb szintjét jelentő országos listaállítást szemügyre véve hasonló tendenciáról számolhatunk be. A választásokon az országos listákra leadott szavazatok legalább 1%-át megszerző pártok számában – tehát a politikai versenyben való részvétel azon szintjén, amelytől számítva már megkérdőjelezhetetlenül szereplője egy párt a politikai versenynek – ugyanakkor nem történt jelentős változás, azaz nagyságrendileg állandósult azon pártok száma, amelyek valós, látható szereplői a politikai versenynek.