B.5.3. A lakosság anyagi helyzetre vonatkozó várakozása

A mutató forrása a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény című éves, rendszeres adatfelvétele. A kérdőív egyik kérdése a lakosság anyagi helyzetre vonatkozó várakozására irányul. A „Mit gondol, hogyan fog változni háztartásuk pénzügyi helyzete a következő 12 hónapban?” kérdésnél a „javul”, „nem változik”, „rosszabbodik”, illetve „nem tudja” lehetőségek közül választhattak a megkérdezettek.
A válaszok az anyagi helyzet alakulásával kapcsolatos optimizmus növekedését jelzik. 2012-ben a megkérdezettek 6,5%-a, 2016-ban 8,6%-uk, 2017-ben már 10,2%-uk válaszolta azt, hogy helyzete javulni fog. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent azok száma, akik anyagi helyzetük romlásától tartanak: 2012-ben a válaszadók 50,5%-a, 2017-ben már csak 15,6%-uk félt ettől. A válaszadók nagy többsége azonban sem nem optimista, sem nem pesszimista az anyagi helyzetét illetően: 2017-ben 69,7%-uk válaszolta azt, hogy pénzügyi helyzete szerinte nem fog változni a következő 12 hónapban.
Területi szempontból, igazodva az országos folyamathoz, minden régióban nőtt a javulást várók aránya: a legmagasabb a közép-magyarországi régióban, ahol a válaszadók 12,1%-a pozitív változást vár; ez az arány a közép-dunántúli régióban a legalacsonyabb, 6,8%. A javulást várók arányában az észak-magyarországi régióban látható a legnagyobb változás, itt 2016-hoz képest 2017-re közel 4 százalékponttal nőtt a javulást várók aránya.
Szinte minden régióban csökkent azoknak a válaszadóknak a száma, akik az anyagi helyzetük romlását vetítik előre. A legjelentősebb javulás ezen a téren a közép-dunántúli régióban figyelhető meg, ahol 2016-ról 2017-re 7,7 százalékponttal csökkent a romló anyagi körülményekkel számolók aránya. Az észak-magyarországi régióban nőtt a pesszimisták aránya, itt 2017-ben kiemelkedően sokan (21,1%) számítanak anyagi helyzetük romlására. Szintén az országos folyamatoknak megfelelően, 2017-ben minden régióban csökkent azok aránya, akik nem tudtak válaszolni, és szintén csökkent azok aránya, akik nem várnak változást az anyagi helyzetükben. A 2017-es adatokat tekintve a régiók közül Dél-Dunántúl vezeti ezt a rangsort, itt a válaszadók 76,3%-a nem bízik sem pozitív, sem negatív elmozdulásban.
A korcsoport szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy 2017-ben a 20–29 éves korosztály volt az, amelyik a többihez képest a legnagyobb arányban bízik egy pozitív fordulatban: 23,2%-uk javulást vár. Ez az arány a 60 éves vagy idősebb korosztály esetében a legalacsonyabb, csak 4%, viszont ez utóbbi korosztálynál a legmagasabb, közel 75% azok aránya, akik nem várnak jelentősebb változást az anyagi helyzetükben. A 20 év alatti korosztály több mint felének, 52,6%-nak a várakozása pesszimista, ők az anyagi helyzetük romlását várják.