B.4.1. Országgyűlési választáson kifejezett lakossági bizalom a kormányban

A kormányzat iránti lakossági (társadalmi) bizalom (közbizalom) a jó és hatékony kormányzás egyik legbiztosabb mércéje. Az országgyűlési választások a társadalmi bizalom kifejezésének demokratikus garanciákkal biztosított lehetőségét jelentik. Az országgyűlési választások eredményeképpen alakul ki az adott ciklusra jellemző parlamenti politikai szerkezet, amely a kormányzás politikai stabilitásának egyik legfontosabb tényezője. A politikai stabilitás a kormányzás minőségét és hatékonyságát is meghatározza. Politikai stabilitás alatt a parlamenti rendszerben a kormányt általánosan támogató pártok országgyűlési arányát és a kormány jogalkotási cselekvőképességét értjük. Egy demokráciában csak akkor tekinthető értéknek a kormány stabilitása, ha a demokratikus alapértékek érvényesülnek. Ennek része az is, hogy tiszta és jogszerű választásokon nyernek bizalmat azon parlamenti erők, amelyek kormányt alakítanak.
A parlamenti választások a kormányzó párt, illetve pártok iránti közbizalom fontos indikátorát adják. A mérés alapja az adott választási évben a kormányalakító párt, illetve pártkoalíció, pártszövetség által megszerzett országgyűlési mandátumok aránya az összes mandátum arányában (%), az adott évi országgyűlésiképviselő-választáson. Az adatok forrása a Nemzeti Választási Iroda. Míg 2002-ben és 2006-ban 55% alatt maradt a kormánypártok mandátumaránya, addig 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban 66% felett volt az arányuk. A mandátumarány által a magyar kormány számára biztosított parlamenti cselekvőképesség és stabilitás Európa legtöbb kormányához viszonyítva magasnak tekinthető.
Az OECD kormányzati körképe (Government at a Glance, GoG 2015 és 2017) szintén a kormányzati közbizalmi index jelentős növekedését mutatja a korábbi évekhez képest. Míg ezen érték 2009-ben mindössze 20% volt, addig 2014-től a kormányzati (national government) bizalmi index az OECD mérése szerint 30%-ra emelkedett.