B.2.5. A bűnüldözés személyi erőforrásai

A hatékony bűnüldözés elképzelhetetlen a megfelelő létszámú és minőségű személyi állomány nélkül. A közbiztonság javulásával párhuzamosan a személyi erőforrások bővülése is megfigyelhető: mind a rendőrség, mind az ügyészek, mind a büntetés-végrehajtásban dolgozók létszáma jelentősen nőtt a 2005–2016 közötti időszakban. Ennek során a rendőrség állománya 30%-kal, az ügyészségé 26%-kal, a büntetés-végrehajtásé közel 20%-kal, míg a büntetőbírák állománya 9%-kal nőtt a vizsgált időszakban.
Ennek megfelelően, míg a bűnüldözés személyi állománya 2005-ben 38 499 fő volt, addig 2016-ban már 49 243 főt számlált: ez összesen közel 28%-os bővülést jelent. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bővülés jelentős részben 2007 és 2008 között zajlott le, azóta egy jóval szolidabb mértékű emelkedést tapasztalhatunk, miközben a bűnüldözési munka hatékonysága jelentősen nőtt. Ez a bűnüldözés erőinek és eszközeinek optimális allokációjára utal a vizsgált időszakban, hiszen azonos vagy enyhén megnövelt személyi létszámmal csak jóval szervezettebb és koncentráltabb munkavégzés esetén lehet jobb eredményt elérni. Az eredményességhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy az elmúlt években bevezetett életpályamodelleknek köszönhetően javult a bűnüldözés területén dolgozók anyagi megbecsültsége.
A 2007-es évhez viszonyított jelentős létszámemelkedés ellenére is kijelenthetjük, hogy hazánkban a régióban lévő országokhoz képest továbbra sem magas a közvetlenül fegyveres szolgálatot ellátók, bírák és büntetés-végrehajtásban dolgozók százezer lakosra vetített aránya. Megjegyzendő ugyanakkor ezen összehasonlítás kapcsán, hogy a bűnüldözés személyi erőforrásainak puszta számadatai félrevezetők is lehetnek, hiszen a bűnüldözés eredményességéről önmagukban semmit sem árulnak el. A létszámokat mindig – így nemzetközi viszonylatban is – a bűnügyi statisztikával egybevetve célszerű értelmezni.