K.5.2. Az egyén által végzett tevékenység tartalmassága

Az egyén által végzett tevékenység tartalmassága indikátor a Jó Állam nem anyagi, immateriális összetevőihez tartozik, szükséges feltétele a közjó, az állampolgárok jólléte megvalósulásának. Az élethez szükséges értékek hierarchiájának felsőbb szintjén helyezkedik el, az emberi kiteljesedés jelentős feltételeként. Az egyén által végzett tevékenység tartalmassága magában foglalja a szükséges kreativitás, az alkotás és pozitív cselekvés iránti igényt, amit az indikátor vizsgálatakor – többek között – annak korcsoportonkénti és a nemek közti eltérése is tükröz. A Jó Állam és a közjóért való gazdasági, politikai, társadalmi tevékenység továbbá magában foglalja azt a törvénykezési, szabályozási, irányítási, gazdaságpolitikai igyekezetet is, hogy az állampolgárok munkavégzése, szabadideje mind egyénileg, mind a családban, egy közösségben, illetve a társadalomban tartalmas, tehát értelemmel és érzelemmel teli legyen, vagyis az emberi kiteljesedésüket szolgálja. Ez az indikátor ennek a célnak a megvalósulási fokát tükrözi. Az egyén által végzett tevékenység tartalmassága indikátor konkrétan azt vizsgálja, hogy a magyar állampolgár összességében mennyire érzi tartalmasnak azokat a folyamatokat, amelyeknek részese. Egy 0–10-es fokozatú skálán megjelölve a tevékenységük tartalmasságának fokát, a magyarok átlagosan a közepesnél valamivel tartalmasabbnak értékelik azt, amit csinálnak. A 2013 és 2015 közötti időszakban a 6,2–7,4 között mozgott az az érték, ami a lakosság tevékenységének tartalmasságát mutatja. Az intervallumon belüli értékeket érdemes áttekinteni, év, korcsoport és nem szerinti bontásban. Az indikátor részletes év szerinti elemzése alapján megállapítható, hogy az indikátor pontértékei – a K.5.1. Élettel való elégedettség indikátorhoz hasonlóan – 2014-ben voltak a legnagyobbak: mintegy 3-4%-kal haladva meg mind a 2013-as, mind a 2015-ös értékeket. Ezen a területen is megfigyelhető a 2014 utáni visszaesés, a 2013-as szint alá. Míg például a 25–34 éves korosztály 7,4 pontot jelölt meg 2013-ban a tevékenysége tartalmasságára, és ez 2014-ben 7,8-ra emelkedett, addig 2015-ben visszaesett 7,3-ra. A korcsoportonkénti bontás követi az előző, K.5.1. Élettel való elégedettség indikátor alakulását: minél fiatalabb a korcsoport, annál magasabbak a pontértékek. Nyilvánvaló, hogy magas a korreláció a két indikátor között, hiszen minél tartalmasabbnak ítéli meg valaki a tevékenységét, annál nagyobb lesz benne az életöröm, annál elégedettebbnek érzi magát az életével, az élettel. Jelen indikátorunknál a monotonul csökkenő tartalmasság a 45–54 éves korosztálynál mutatja a mediánt, ugyanakkor látható, hogy itt 2013 és 2015 között kismértékben nő az egyén által végzett tevékenység tartalmasságának a pontértéke. A legalacsonyabb pontértéket jelen indikátorunknál is a legidősebb korosztály veszi fel: a 75 éves és ennél idősebb korcsoport 2013-ban 6,3 ponttal, 2014-ben 6,6 ponttal, 2015-ben 6,2 ponttal értékelte tevékenységének tartalmasságát. Érdekes megfigyelni az indikátor viselkedését a nemek közti eltérésben. Megállapítható, hogy a nők tartalmasabbnak ítélik azt, amit csinálnak, mint a férfiak. 2013 és 2014 során mintegy 3%-kal magasabbra értékelték a tevékenységük értelmességét, kreativitását, tartalmasságát, mint a férfiak, és 2015-ben velük egyenlő pontszámot adtak. A kiugró 2014-es év itt is megfigyelhető, a nők 7,4, a férfiak 7,3 pontot adtak maguknak, a 2015. évi 7 ellenében. Az egyén által végzett tevékenység tartalmassága indikátor tehát a jólétből a jóllétbe való átmenetet képviseli. Azt mutatja, hogy a Jó Állam figyel az értékek megvalósulására, az emberi kiteljesedésre mint az ember értelmes, kreatív, célorientált épülésére, és a munkára mint értékalkotó, kiteljesedést elősegítő, értelmes, tartalmas tevékenységre, ami nem más, mint a közjó (minden ember java) létrejöttének feltétele. Az indikátor 2013. évi magyar értéke (7 pont) elmarad a visegrádi országok értékeitől, hiszen a szlovákiai érték 7,5 pont, a lengyelországi és a cseh pedig 7,6 pont volt. Megjegyzendő, hogy a romániai érték 7,3 pont, és ezen országcsoportban csak a bolgár érték (6,1 pont) volt a magyar érték alatt. Ugyanakkor az Európai Unió átlagértéke 7,4 pont volt, ez a vizsgált országok átlagával is nagyjából megegyezik.