K.4.1. A 15–64 éves korú, gazdaságilag aktív népesség száma

Az indikátor a gazdaságilag aktív népesség számát mutatja a 15–64 éves korosztályban, 1998-tól. A foglalkoztatottság alakulását az elmúlt években jellemző kedvező trend 2016-ban is folytatódott. Éves átlagban a foglalkoztatottak száma a munkaerő-felmérés adatai szerint 4,3 millióra emelkedett, azaz 141 ezer fővel (3,4%-kal) haladta meg az előző évit. 2016-ban a 15–64 éves népességre számított foglalkoztatási ráta 66,5% volt. 2016-ban a 15–64 éves férfiak foglalkoztatási rátája 73,0%, a nőké 60,2% volt, az egy év alatt bekövetkezett 2,7, illetve 2,4 százalékpontos növekedés eredményeként. A 15–24 évesek foglalkoztatási rátája 28,1%-ra javult, amiben közrejátszott az is, hogy a gazdaság a növekvő munkaerőhiány miatt a korábbinál nagyobb volumenben támaszkodott a diákok munkájára. A nyugdíjkorhatár folyamatos emelésének hatására növekszik az idősebb korosztályok munkaerőpiaci jelenléte. 2016-ban a betöltött 63. évhez kötött öregségi nyugdíj mellett – amely ellátásra a nők 40 év elismert szolgálati idő esetén is jogosulttá válhatnak – az 55–64 éves korosztályba tartozó férfiak 59,7%-a, a nők 41,5%-a minősült foglalkoztatottnak. A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a hazai munkaerőpiac kínálati típusúból egyre inkább keresletivé válik. A 2010-hez viszonyított, közel 620 000 fős foglalkoztatotti létszámnövekményből 2016-ban az elsődleges munkaerőpiac összességében 66%-ban részesült, 23% jutott a közfoglalkoztatásra, míg 11%-ot a külföldi munkahelyet megadók létszámának növekedése magyarázott. 2016-ban minden harmadik foglalkoztatott Közép-Magyarországon dolgozott, és a foglalkoztatottak 6 év alatt bekövetkezett létszámnövekedéséből is mintegy egyharmaddal részesült a régió. A foglalkoztatottak aránya és a létszámnövekedésből való részesedés közötti viszony a vizsgált időszakban a Dél-Dunántúlon volt a legkedvezőtlenebb, itt 2016-ban is átlag alatti volt a foglalkoztatottság bővülése. A Nyugat-Dunántúlon alig nőtt, a Közép-Dunántúlon pedig stagnált a foglalkoztatottság, ennek az a fő oka, hogy ezekben a régiókban a mobilizálható munkaerő-tartalék gyakorlatilag már elfogyott. Nemzetközi összehasonlításban a 20–64 éves népesség foglalkoztatottsági arányszámára vonatkozó mutatót vizsgáljuk részletesebben, amelyben a legkedvezőbb adattal Svédország rendelkezik (81,2%), ezt követi Németország (78,7%) és az Egyesült Királyság (77,6%). Az uniós tagországok rangsorának végén szerepel Horvátország (61,4%), Olaszország (61,6%) és Spanyolország (63,9%). A 20–64 éves népesség foglalkoztatottsági arányszámát tekintve az EU28 átlagánál (71,1%) kedvezőbb a hazai mutató (71,5%). A visegrádi országok közül csak a Cseh Köztársaság (76,7%) rendelkezik kedvezőbb adattal, míg Lengyelország (69,3%) és Szlovákia (69,8%) eredménye is elmarad a mutató hazai és EU28-as értékétől.