K.2.5. A gyermekekre vonatkozó jövedelmi szegénység kockázata

Mutató leírása

A gyermekeket érintő jövedelmi szegénység kiszámításának alapját szüleiknek, a háztartás felnőtt tagjainak a jövedelmi helyzete képezi. A relatív szegénységi arány számítása az egy főre jutó jövedelmen alapul. Ebből következik, hogy a többfős, jövedelemmel nem rendelkező gyermekeket eltartó háztartások esetén az egy főre jutó jövedelem igen alacsony, így nagyobb eséllyel kerülnek az egy főre jutó jövedelmek országos mediánjának 60%-aként meghatározott szegénységi küszöb alá. 2016-ban a gyermekek 19,9%-a élt olyan háztartásban, amely a relatív szegénységi küszöbnél alacsonyabb egy főre jutó jövedelemből élt. A mutató értéke az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. 2016-ra az előző évi 22,7%-os arányszám 2,8 százalékponttal csökkent. Az állami szerepvállalás, a szociális háló jelentősen hozzájárul a jövedelmi szegénység csökkentéséhez. A családtámogatási juttatások nagymértékben hozzájárulnak a gyermekszegénység csökkenéséhez. Ha ezek a támogatások nem segítenék a családokat, akkor a 18 év alatti gyermekek 43,6%-a élne a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező háztartásban, szemben a jelenlegi 19,9%-os aránnyal. Az ábra alapján egyértelműen megállapítható, hogy a társadalmi juttatások és a nyugdíjak hozzájárulnak az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők életszínvonalának növeléséhez. Ennek alapján az állam eredményesen látta el a jövedelmek újraelosztására irányuló feladatát, azaz a – többek között – adók és járulékok formájában befolyt költségvetési bevételeket (erőforrásokat) hatékonyan, célszerűen osztotta vissza. Mindez képes volt érdemi hatást kifejteni – a 0–17 éves korosztály esetében – a gyermekszegénység csökkentésére. A nemzetközi összehasonlításhoz a 2015-ös adatokat vehetjük alapul. Az Európai Unió egészére számított érték 21,1%. Az országok túlnyomó részére a gyermekszegénységi mutató 20% körüli értéke jellemző, ami azt jelenti, hogy Európa-szerte minden ötödik gyermek él olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a medián 60%-át. A legalacsonyabb a gyermekszegénységi mutatószám Finnországban (10%), Dániában (10,4%) és Svédországban (12,9%). 25% fölötti a mutató értéke Bulgáriában (25,4%), Görögországban (26,6%), Olaszországban (26,8%), Litvániában (28,9%) és Spanyolországban (29,6%). A gyermekekre vonatkozó relatív szegénységi mutató kiemelkedően magas Romániában, ahol a szegénységben élő gyermekek aránya 38,1%.

Mutató ábrák


Forrás: KSH


Forrás: KSH

Mutató térkép

Összefoglalás

2016-ban 20% alá csökkent a relatív jövedelmi szegénységben élő gyermekek aránya Magyarországon.

Visszajelzés küldése

Mutatókataszter

Hasznos volt?