H.4.1. A középgeneráció részaránya a személyi állományban

Mutató leírása

A közigazgatás humán erőforrásának felkészültségét jól jellemzi a közszolgálati tisztviselők korosztályi megoszlása. Az egészségesen és fenntarthatóan működő szervezetrendszerben a középkorosztály (36–55 év közöttiek) kiegyensúlyozott, stabil arányt képvisel. Az eltérő korosztályba tartozó köztisztviselők különböző erősségekkel járulnak hozzá a szervezet működéséhez: a fiatal pályakezdők a dinamizmus és az újító lendület letéteményesei, az idősebbek a szervezeti tudás és a tapasztalatok megtartói és örökítői. A szaktudás, a terhelhetőség és az aktivitás gyümölcsöző ötvözete azonban a középgenerációnál található meg leginkább, e korosztály nélkül a szervezet hatékony és erős szakmaiságon alapuló működése megkérdőjelezhető. A magyar közigazgatást a 2000es években a középgeneráció nagymértékű elvándorlása jellemezte. Ennek oka lehetett a gyakori kormányváltások okozta bizonytalanság, a piaci szféra nagyobb munkaerőszükséglete, valamint a köz- és magánszféra közötti kereseti különbségek. Az utóbbi években stabilizálódási tendencia figyelhető meg, a közigazgatás középgenerációt megtartó képessége nőtt. Magyarország a fiatalok részarányát tekintve a legmagasabb mutatóval rendelkező európai ország, ezért a korábbi évtizedben tapasztalható elöregedés már nem jelent problémát a közigazgatásban. Az ábrán látható adatsor alapján arra következtethetnénk, hogy érvényesül a közszolgálati életpálya megtartó ereje, a közigazgatásba belépők jellemzően a szektorban maradnak, a személyi állomány ily módon folytonosságot, stabilitást mutat. Ennek megítéléséhez azonban érdemes a munkaerő mozgását közelebbről megvizsgálni. Mivel a fluktuációs ráta módszertanilag érvényes számításához nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, ezért a Közszolgálati Statisztikai Adatrendszer közszolgálati jogviszony(ok) megszűnését rögzítő, aggregált statisztikai adatait vettük alapul. A közszolgálati jogviszony megszűnése történhet a felek akaratán kívüli okokból (például halál) vagy közös akaratból, a tisztviselő vagy az állam kezdeményezésére. A tisztviselői jogviszonyokat szabályozó törvények számos, időben változó jogcímet ismernek a jogviszony lezárására, ezért a következő – témánk szempontjából releváns – kategóriákba csoportosítottuk őket: 1. Biztosan a közszolgálatban maradnak, akiknek jogviszonya áthelyezéssel, jogviszonyváltással szűnik meg. 2. Valószínűleg – de nem főszabály szerint – elhagyják a közszolgálatot a jogviszonyukat közös megegyezéssel vagy határozott idő lejártával megszüntetők. 3. Végül szinte biztosan és inkább véglegesen elhagyják a közszolgálatot a nyugdíjba vonulók, a próbaidő alatt kilépők, akiket felmentenek, illetve akik felmondanak. Az adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt évek tisztviselői jogviszonyokat és szervezetrendszert átrajzoló reformjai jelentős mozgásokat eredményeztek a közszolgálatban. Az állami és önkormányzati igazgatásra vetítve a vizsgált időszakban a munkakörök átlagosan 15%-a cserélt gazdát évente, a három megszűnési ok kb. egyenlő arányban volt jelen.

Mutató ábrák


Forrás: Belügyminisztérium


Forrás: Belügyminisztérium

Mutató térkép

Összefoglalás

A közszolgálat kormegoszlása kiegyensúlyozott képet mutat, a pályaelhagyók becsült mértéke nem, de a magas belső mobilitási ráta veszélyeztetheti a szolgáltatási színvonal megtartását.

Visszajelzés küldése

Mutatókataszter

Hasznos volt?