H.2.2. A cégalapítási eljárás bonyolultsága

Mutató leírása

A Világbank 2004 óta minden évben közzéteszi a Doing Business jelentését, amely 11 dimenzió mentén (cégalapítás, építési engedély kezelése, villamos energia beszerzése, ingatlan nyilvántartása, hitelfelvétel, kisebbségi befektetők védelme, adófizetés, határokon átnyúló kereskedelem, szerződések érvényre juttatása, fizetésképtelenség feloldása és munkaerőpiaci szabályozás) vizsgálja az üzleti működést elősegítő, illetve korlátozó szabályozási elemek hatásait. A felmérés számszerűsíthető indikátorok segítségével a világ 190 államát hasonlítja össze. A felmérés kapcsolódik az Európai Bizottság 2007-ben indított cselekvési programjához, amelynek célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése. A 2014–2020-as időszakra vonatkozóan hazánkban a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia tűzi ki célul a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó bürokráciacsökkentést, amelynek célcsoportjába tartoznak a vállalkozások is. A Doing Business az egyes országok legnagyobb városában található hazai kkv-knál méri a gazdasági szabályozás aspektusait, szabványosított esetek alapján. A felmérés négy fő információforrásra támaszkodik: a vonatkozó törvények és előírások, a vállalatok, a kormányzati szereplők és a Világbank regionális szakértőinek válaszaira. Az értékeket egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mérik, ahol 0 a legrosszabb teljesítmény, míg 100 a legjobb. Az egyes és az összesített dimenziókban kapott érték megmutatja, hogy egy ország teljesítménye milyen messze áll a legjobb teljesítményű országétól. Ez meghatározza az egyes államok teljesítményének és a legjobb teljesítménynek az adott időpontban fennálló különbségét, valamint a gazdaság szabályozási környezetének abszolút változását. A Cégalapítás indikátor esetében a korlátolt felelősségű társaság elindításához szükséges eljárások számát, az azokra fordított időt és költségelemeket, valamint a befizetett minimális kezdőtőkét mérik. A 2017-es jelentés szerint hazánkban a cégalapítás összesen 6 eljárást (ügyvéd megbízása és a szükséges jogi dokumentumok előállítása, bankszámlanyitás, cégbírósági regisztráció, regisztráció az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba, helyi iparűzési adó bejelentése a helyi önkormányzatnál, regisztráció a Kereskedelmi és Iparkamarába) foglal magában, amelynek teljesítésére 7 napot és az egy főre jutó bevétel 7,1%-át fordítják a vállalkozók. A kötelező kezdőtőke az egy főre jutó bevétel 45,5%-a. Ezzel hazánk 2016-ban a 190 ország rangsorában a 75. helyezést érte el. Bár a cégalapítási mutató részindikátorainak abszolút értékét vizsgálva jelentős javulás figyelhető meg a kiinduló 2005ös értékekhez képest (6 eljárás, 52 nap, illetve 22,9%, 86,4% a költségdimenzió), a nemzetközi rangsorban elért eredmény a 2012-ig tartó javuló tendencia után folyamatos visszaesést mutat. Kismértékű javulás csak a valamennyi dimenziót átfogó rangsorban jelentkezik. Mivel Magyarország 2013-ban növelte a korlátolt felelősségű társaságok regisztrációs díját és előírta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába történő kötelező nyilvántartásba vételt, valamint 2015-ben felemelte az alaptőke minimális összegét, ezek a változások azonnal éreztették hatásukat a Doing Business dimenzióiban.

Mutató ábrák


Forrás: Világbank


Forrás: Világbank

Mutató térkép

Összefoglalás

A cégalapítás 2007–2012 között jelentősen egyszerűsödött, amely trend 2013-tól megfordult: a mutató értékére ható intézkedések rontották hazánk helyezését a nemzetközi rangsorban.

Visszajelzés küldése

Mutatókataszter

Hasznos volt?