G.3.5. A műszaki és természettudományi végzettséget szerzettek száma

Egy ország innováció nélkül hosszú távon nem lehet versenyképes, ezért a kormány kiemelt feladata kell legyen az innovációs tevékenység ösztönzése, a feltételek megteremtése és a megfelelő humán állomány biztosítása. Az innovációhoz mint eredményhez nagyban hozzájárul a rendelkezésre álló, műszaki és természettudományos végzettségű szakemberek mennyisége. Ehhez pedig képzésre van szükség. Fontos azonban megjegyezni, hogy versenyképességi szempontból nem elegendő, ha a végzettek száma nő. Elengedhetetlen, hogy ezek az emberek a tudásukat itthon hasznosíthassák. Az indikátor a természet- és műszaki tudományok területén oklevelet és tudományos fokozatot szerzettek számát mutatja, az adatok forrása a KSH. Az e területeken szerzett, felsőfokú végzettségek száma 2005-ről 2006-ra csökkent, így elérte az 5311 főt jelentő mélypontot a vizsgált időszakban. Két év viszonylagos stagnálás után az e területen megszerzett oklevelek és tudományos fokozatok száma fokozatosan emelkedett. Erre feltételezhetően hatással volt a 2005-ben bevezetett Bologna-rendszer. Az új, három szintre tagolódott felsőoktatásban az alapképzést (BSc) végzett első hallgatók száma a 2008-as, de jellemzően a 2009-es adatoknál jelenik meg, köszönhetően a legalább 6-7 féléves képzési időnek. Az előbb csökkenő, majd stagnáló tendenciát egy növekvő váltotta fel 2009-ben, amikor is az e területen végzettek száma 1929 fővel meghaladta a 2005-ben mért számot. Ezt követően egy folyamatos növekedés figyelhető meg, amelynek következtében 2014-ben már 11 712 fő, 2015-ben pedig 12 528 fő szerzett műszaki vagy természettudományi végzettséget. Ez azt jelenti, hogy 2005-höz képest 6747 fővel többen végeztek ezeken a területeken 2015-ben. A műszaki és természettudományi végzettséget szerzettek számát a felsőoktatásban végzettek számához viszonyítva is nyilvánvalóvá válik e két terület előretörése. 2005-höz (8,2%) mint bázisévhez viszonyítva 2015-re 10,1 százalékponttal nőtt, így 18,3%-ra emelkedett ezen végzettséget szerzettek aránya az összeshez képest. Ez a növekedés kedvező, hiszen a termékinnováció forrását ezen tudományterületeken végzett szakemberek jelenthetik. Mivel a versenyképesség szempontjából egy kiemelten jelentős területről van szó, ezért elengedhetetlen a nemzetközi összehasonlítás is. Az egyes országok összevetésekor célszerű az ezen területen végzettek arányát az összes, oklevelet szerzetthez képest vizsgálni. Az Eurostat adatbázisában, ellentétben a hazaival, az összes, oklevelet szerzett között szerepelnek azok is, akik köznevelési intézményben szereztek felsőfokú szakképzettséget (ISCED 5 szint), ezért tér el a hazai érték jelen összehasonlításban a fentebb szereplőtől. A V4-országok adatait összevetve azt látjuk, hogy Lengyelország (19,22) és Csehország (19,25) közel azonos értékekkel Magyarország (19,7) mögött helyezkednek el. E mutató tekintetében az Európai Unióban Németország (32,19), Portugália (26,75) és Ausztria (25,25) rendelkeznek a legmagasabb értékekkel.