G.2.4. A kkv-szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékből

A 2004–2015-ös időszak adatai szerint a kkv- szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékből a 2005-ben elért legalacsonyabb (52%) és a 2009-ben elért legmagasabb (56,2%) szint között ingadozik. Az arány 2007–2009 között növekvő, 2012 óta csökkenő tendenciát mutat. A V4-ek között a magyar érték 2015-ben a harmadik (54,0%), az EU-s átlagnál (57,4%) is gyengébb. Az EU-s átlagot egyébként egyik V4-es ország sem éri el. Az alacsony hozzáadott érték arra utal, hogy kevés a nagy hozzáadott értéket előállító, innovatív cég a kkv-szektorban. Továbbá alacsony a termelékenységi szint is. A szektoron belül természetesen vannak eltérések. Ezért érdemes további részleteket is megvizsgálni. Az Eurostat szerint 2015-ben Magyarországon a kkv-k aránya az összes cégen belül 99,8% volt, ami megegyezik az EU-s átlaggal. A hozzáadott értékből való részesedésük az Eurostat adatai szerint 3,4%-kal volt alacsonyabb, mint az EU-s átlag. A kkv-szektor foglalkoztatta 2015-ben az összes munkavállaló 69,7%-át, ami 2,9%-kal több, mint az EU-s átlag. Ha a kkv-szektor adatait az egyes cégtípusokra külön is megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a mikrók aránya a V4-en belül Magyarországon a legalacsonyabb (94,1%), a kiscégeké Magyarországon a legnagyobb (5,0%). A közepes méretű cégek aránya mindenhol alacsony, 1%-nál kisebb, de közülük a magyar érték – a lengyel után – a második legnagyobb: 0,8%. A közepes méretű cégek azok, amelyek 50 és 249 fő között foglalkoztatnak. Számuk azért fontos, mert ezek a cégek azok, amelyek a legnagyobb eséllyel tudnak megjelenni exporttermékeikkel a világpiacon. Figyelemre méltó adat, hogy a hozzáadott érték a kkv-szektorban a legjobban az infokommunikációs területen nő. Ez azt jelzi, hogy erősödnek a tudásalapú kisvállalkozások, amelyek egyrészt képesek tudásalapú szolgáltatások exportjára is, másrészt hozzásegíthetik a gazdaságot a digitalizáció gyorsabb terjedéséhez. A legtöbb kkv Magyarországon a kereskedelemben (26,5%) és a szakmai, tudományos és műszaki területen (21,8%) működik. Az utóbbi adatunk jobb az EU-s átlagnál (18,2%). Az infokommunikáció területén a kkv-k 6,6%-a működik, ami szintén jobb adat, mint az EU-s átlag (4,6%). A szolgáltatásokban arányuk együttesen 52,9%. Az EU-átlag 48,6%. 2013 óta nő a tudásintenzív szolgáltatásokkal foglalkozó kkv-k száma is, és az EU-s előrejelzések szerint 2016–2017-ben is ezek száma nőhet a legjobban. Azonban az infokommunikáció és a tudásintenzív szolgáltatások területén – a digitalizáció felgyorsulása miatt – további fejlődésre van szükség, ami megnyilvánulna a bruttó hozzáadott értékből való részesedésük, valamint exportjuk növekedésében is. A teljes kkv-szektor bruttó hozzáadott termékből való részesedése pedig elsősorban az innovativitás fokozásával és a termelékenység növelésével érhető el. Célul lehetne kitűzni az osztrák szint elérését (61,5%), amely 7,5 százalékkal magasabb, mint a magyar érték (54,0%). Ehhez – többek között – jelentős továbbképzésre lenne szükség ebben a szektorban, beleértve az informatikai képzést is. Továbbá fontos lenne, hogy a kisvállalati szektor, különös tekintettel a mikro- és kiscégekre, elegendő pályázati lehetőséghez jusson, hogy technológiai szintje is javuljon, és így bekapcsolódhassék a felgyorsuló digitalizációs folyamatokba. Továbbá ezek a cégek sok munkahelyet tartanak fenn, sok új munkahely létrehozására lennének képesek, különösen a kevéssé fejlett régiókban. Ezért is játszanak fontos szerepet a gazdaságban. Az innovativitás erősödése, a magasabb termelékenységi szint, valamint az infokommunikáció és tudásintenzív ágazatokban működő kkv-k arányának növekedése a gazdaság versenyképességének javulását, további új, tudásalapú munkahelyek létrejöttét is elősegítené. Hozzájárulhatna továbbá a cserearány növelését segítő, tudásalapú export bővítéséhez is.