F.4.1. Hulladékintenzitás

A hulladékintenzitás a keletkezett hulladék és a bruttó hozzáadott érték hányadosa. A mutatószám segítségével meghatározható, hogy a gazdasági növekedéssel egyidejűleg milyen mértékű a hulladékok keletkezése. A mutató csökkenése a hulladékintenzitás csökkenését jelzi, ami kisebb környezeti terheléssel együtt járó gazdasági növekedést jelent. A hulladékintenzitás Magyarországon 2004 és 2015 között 46,2%-kal csökkent, ami igazán örvendetes. Ez azt jelenti, hogy értékteremtő tevékenységeink, a GDP egységére vetítve, feleannyi hulladék keletkezésével járnak, mint egy évtizeddel korábban. A hulladékintenzitási mutató mellé érdemes odatenni a keletkezett hulladék abszolút értékét, annak érdekében, hogy képet kapjunk az esetleges visszapattanó hatásról. Visszapattanó hatásról akkor beszélünk, amikor a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a hatékonysági mutatók javulnak, az abszolút kibocsátási értékeket tartalmazó környezetterhelési mutatók viszont romlanak vagy nem változnak, vagyis a környezetterhelés nem csökken. Nemzetközi adatok a 2004 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre. Ebben az időszakban, hazánkban 38,6%-kal csökkent a hulladékintenzitás, miközben az EU 28 tagállamában összesítve csupán 10,6%-kal. Azért ilyen kevéssel, mert bizonyos országokban növekedett, Görögországban ráadásul a 2,5-szeresére. A hulladékintenzitási mutató értéke 2014-ben az EU 28 tagállamában átlagosan 189 tonna/millió euró volt (a GDP-t 2010-es ár on számolva). Magyarországon ez az érték 2014-ben 159, Szlovákiában 121, Csehországban 145, Lengyelországban 443, Romániában 1276, Bulgáriában extrém magas, 4509 volt. A skála pozitív végén állnak az alacsony hulladékintenzitású országok: Dánia (79), Írország (84), Horvátország (86), Portugália (84), Olaszország (103). A magyarországi érték a nyugat-európai országok átlagának felel meg. A hulladékintenzitási mutató alakulására a kormány a hulladékkeletkezés csökkentésére irányuló intézkedésekkel tud indirekt módon kedvező hatást gyakorolni. Fontos kormányzati cél a vállalaton belüli tisztább termelési eljárások elterjedésének, beszerzésének ösztönzése, támogatása. Az intézkedések eredményeképpen csökken az érték előállításának egységére jutó környezetterhelés, javul a gazdasági teljesítmény. Csökkennek a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó költségek, ami egyrészt az erőforrások hatékonyabb felhasználását, így a termelés egységköltségének redukálását, másrészt a hulladékkezelési költségek csökkenését foglalja magában. Az EU 2020 programon belül kiemelten fontos az erőforrás-hatékonyság ösztönzése, aminek egyik nagyon fontos következménye lehet a hulladékintenzitás csökkenése. Magyarország számára azon országok intézkedései lehetnek irányadók a jövőre nézve, amelyek alacsonyabb hulladékintenzitási mutatókkal rendelkeznek, illetve amelyek az elmúlt években látványos javulást értek el a hulladékintenzitás csökkentésében.