F.1.3. A megújuló energia aránya a teljes energiatermelésen belül

Mutató leírása

A növekvő igények kielégítése a CO2-kibocsátás csökkentése mellett alternatív energiák használatával érhető el. Ha kizárólag ezt a szempontot tartjuk szem előtt, akkor a nukleáris energia és a megújuló energiák jöhetnek szóba. A fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve egyértelműen a megújulók jelenthetik a hosszú távú megoldást. Magyarország – mint az Európai Unió tagja – közösségi kötelezettségként vállalta, hogy 2020-ra a megtermelt energia 13%-át megújuló energia segítségével állítja elő. Amint az a diagramból látható, ezt az arányt már 6 éve sikerült hazánknak elérnie, amit azóta is sikeresen tart. A térképről azonban jól látható, hogy EU-s összehasonlításban sajnos jóval az átlag alatt vagyunk, és nem csak a nyugat-európai tagállamok előznek meg minket. A megújulókból előállított energiamennyiségen belül lényeges ennek fajtánkénti részesedése az energiatermelésből. Eszerint a megtermelt megújuló energia 70-80%-a biomasszából és hulladékból származik (legnagyobb részben lakossági tűzifa), ami sajnos szintén CO2-ot termel, bár mivel megújul, ezért karbonsemlegesnek minősül. A megújuló energián belül is fontos lenne ugyanakkor a karbonmentesek arányának további növelése, vagyis a víz-, szél-, nap- és geotermikus energia fokozottabb felhasználása. Magyarország sajátos földrajzi fekvéséből következik, hogy síkvidéki nagy folyóinkon nem ideális a vízierőművek építése. Sajnos a közhiedelemmel ellentétben a vízenergia sem teljesen „tiszta” energia, tekintve a síkvidéki víztározók megépítésével okozott környezetátalakítást és -rombolást, valamint az üzemelés során a megemelkedett talajvízszintek miatt jelentkező belvizesedést, szikesedést, talajeróziót. A szélenergia feltételei sem annyira ideálisak, mint egyes tengerparti országokban: nem könnyű megfelelő szélsebességű „szélfolyosókat” találni. Ezzel együtt hazánkban a szélerőművek telepítése az ezredfordulón nagy számban megkezdődött, bár 2006 óta újabb engedélyt nem adtak ki. Jelenleg 172 szélkerék van üzemben, mintegy 330 MW-os névleges teljesítménnyel. Viszont köztudottan geotermikus nagyhatalom vagyunk, országunk bővelkedik hévizes, termálvizes forrásokban, és a földkéregben található rétegenergiákban valóban a világátlag felett állunk. Bár ez az energiatípus lokális teljesítményben elmarad a többitől, de lakossági vagy kisközösségi rendszerekhez ideális és mindenképpen támogatandó. A napenergia hasznosítása a szakemberek szerint a legnagyobb hozammal kecsegtető megoldás. A napkollektorok, napelemek, naperőművek ma már változatos műszaki megoldásokat kínálnak elérhető áron, a néhány kilowattos házi rendszerektől a több megawattos erőművekig. Tény, hogy hazánkban az Egyenlítőtől mért távolság miatt kisebb a napenergia fajlagos értéke, és az is tény, hogy a műszaki megvalósítások, berendezések veszélyes anyagok felhasználásával készülnek, így például a napelemek életciklusuk végén veszélyes hulladékká válnak, de még ezen negatívumok mellett is egyértelműen megéri a napenergia hasznosítása.

Mutató ábrák


Forrás: MEKH

Mutató térkép

Összefoglalás

A megújuló energiaforrások aránya az utóbbi években stagnál, ami a CO2-kibocsátást is negatívan befolyásolja, ezért további intézkedések szükségesek.

Visszajelzés küldése

Hasznos volt?