B.5.4. A lakosság anyagi biztonságérzete

A lakosság anyagi biztonságérzetét a KSH 2012 óta méri éves rendszerességgel, országosan körülbelül 13 000 háztartást vizsgálva. A válaszadóknak arra a kérdésre kell felelniük, hogy „Képes volna-e az Önök háztartása arra, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást a saját forrásaiból fedezzen?”, amelyre igen vagy nem válasz adható. Tehát a KSH módszertana szerint a lakosság anyagi biztonságérzetének alapja a váratlan, nagyobb összegű kiadás fedezetére való képesség, amelyet pozitívan vagy negatívan értékelnek a válaszadók. A jövőben esetlegesen bekövetkező, pénzbeli ráfordítást igénylő probléma megoldhatóságára gondolva a saját források hiánya bizonytalanságot okozhat, a kiszolgáltatottság érzete alakulhat ki. A pozitív jövőkép azonban megerősíti a biztonságérzetet is, miszerint az egyén bízik abban, hogy a változó körülmények mellett is képes lesz megfelelő erőforrásokat előteremteni. A 2016-os kérdőíven 70 000 Ft volt a megjelölt kiadási tétel. Amíg 2013ban 69,4%, 2016-ban 64,0% volt a lakosságon belül azoknak az aránya, akik olyan háztartásban élnek, amely véleményük szerint nem tudná fedezni egy nagyobb összeg kifizetését. Érdekes képet mutat a regionális dimenzió szerinti vizsgálat: 2016-ban a régiók közül az „igen” válaszok aránya Budapesten volt a legmagasabb, itt a válaszadók 47,6%-a ítélte meg pozitívan a jövőjét, míg a „nem” válaszok aránya Pest megyében volt a legmagasabb, ahol a válaszadók 77,3%-a úgy vélte, hogy nem tudná finanszírozni a kérdéses kiadást. Korcsoport szerinti bontásban a 20 év alattiaknál volt a legmagasabb a nemmel válaszolók aránya: 97,3%, amely mellett jóval pozitívabb volt a 30–39 év közöttiek, valamint a 60 év felettiek korcsoportjában a kérdés megítélése, mert náluk 61,0 és 62,0% volt a nemmel válaszolók aránya. Még nagyobb a szakadék a válaszadók között az iskolai végzettség szerint. 2016-ban az alapfokú végzettségűek 17,3%-a, a felsőfokú végzettségűek 58,8%-a válaszolta azt, hogy képes lenne a kiadást fedezni. Amennyiben a háztartások összetétele alapján vizsgáljuk a kérdést, akkor az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a gyermeket nevelő háztartások az átlagosnál kevésbé érzik anyagi biztonságban magukat a jövőre vonatkozóan. Legkevésbé a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülők vélik azt, hogy egy váratlan, nagyobb kiadást fedezni tudnának. A gyermek nélküli háztartások között az egyedül élők kevésbé, a felnőtt társsal élők az országos értékhez képest pozitívabban látják a jövőre vonatkozó anyagi biztonságukat.