B.5.1. Munkanélküliségi ráta

A létbiztonság megteremtésének egyik alapja, hogy egy adott országban milyen a munkaerőpiaci helyzet: hogyan alakul a foglalkoztatottság, milyen jövedelmet kapnak a munkavállalók a munkájukért, továbbá hogy a jövedelemnek milyen a vásárlóereje, azaz mennyi terméket és szolgáltatást lehet belőle megvásárolni. Ennélfogva a munkaerőpiac jellemzése a létbiztonság vizsgálatának egyik kiemelt területe. Az ehhez használt egyik leggyakoribb mutatószám a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélküli népesség aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva. A KSH módszertana alapján munkanélkülinek az tekinthető, aki az adott héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a megkérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, két héten belül munkába tudna állni, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. A gazdaságilag aktív népességet a foglalkoztatottak és a munkanélküliek adják. A foglalkoztatottak között szerepelnek azok is, akik közfoglalkoztatottnak vallják magukat. A munkanélküliségi ráta, amely a 15–74 év közötti lakosságra vonatkozik, 2001től csökkenő tendenciát mutat, 2014-től pedig az értéke 10% alatt van. A 2017 májusában publikált KSH-adatok szerint a 2017. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 56 000 fővel, a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal, 4,6%-ra csökkent. A munkanélküliségi rátát érdemes több dimenzióban is vizsgálni. Az egyik ilyen dimenzió a mutató nemek szerinti alakulása. A 2017-es KSH-adatok szerint a férfiak esetében a ráta alacsonyabb volt, mint a nőknél, és a csökkenés mértéke is nagyobb. A másik dimenzió a ráta korcsoport szerinti alakulása, amely három csoportot vizsgál. A 15–24 éves korosztály, a fiatalok munkanélküliségi rátája 4,8 százalékponttal, 14,2%-ra csökkent, náluk a legmagasabb a munkanélküliek aránya. A 25–54 évesek esetében, amely a legnagyobb számú munkaképes korosztályt fogja össze, 1,4 százalékponttal, 5,5%-ra csökkent a ráta. Az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött 1,2 százalékponttal, 5,6%-ra. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónap, és a munkanélküliek 50%-a tartósan munkanélküli, tehát legalább egy éve keres állást. A harmadik dimenzió a területi vizsgálat. Megyei szinten jelentős eltérés figyelhető meg a munkanélküliségi rátában. 2017 I. negyedévében a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Győr-Moson-Sopron (0,8%) és Veszprém megyében (1,2%), a legmagasabb pedig Nógrád (11,8%), valamint SzabolcsSzatmár-Bereg megyében (9,3%) volt.