B.3.5. Az érkezéstől számítva két éven túl befejezett, elhúzódó elsőfokú polgári peres bírósági eljárások aránya

A mutató az adott tárgyévben két éven túl befejezett, elhúzódó elsőfokú polgári peres eljárások arányát mutatja az adott évben befejezett összes elsőfokú járási és törvényszéki polgári peres ügy számához képest. Az „észszerű eljárási idő”, az ügyintézési idő csökkentése a CEPEJ mérőrendszerében is a jogszolgáltatás hatékonyságának egyik alapvető mutatója. Észszerűnek tekintjük azokat a polgári peres ügyeket, amelyek két éven belül befejeződnek. Az elhúzódó ügyek – ha csak áttételesen is, de – befolyásolják az igazságszolgáltatásba és ezáltal a jogrendszerbe vetett bizalmat is, ha ugyanis a jogkereső polgárnak több mint két évet kell küzdenie a bíróságon az igazáért, akkor ez akár negatívan is befolyásolhatja őt abban, hogy jogvitáját bírósági útra terelje-e. A két éven túl befejezett, elhúzódó elsőfokú polgári peres eljárások aránya 2008 és 2013 között 3,3% és 3,0% között mozgott, ez jelentős előrelépésnek tekinthető a 2008 előtti évekhez képest (2006-ban és 2007-ben 3,8% volt), ami a perek gyorsuló ügyintézését mutatja. Ezekhez az évekhez képest 2014 és 2015 drasztikus növekedést hozott, amihez viszonyítva 2016-ban ugyan ez a mutató csökkent, de még így is az elmúlt tíz év harmadik legmagasabb értékét figyelhetjük meg (2014 és 2015 után). Ugyanakkor „észszerűtlen hosszúságúra” még mindig csupán minden 25-30. polgári peres ügy nyúlik. 2016-ban a járásbíróságokon indult 144 998 ügyből csupán 4930 fejeződött be két éven túl, míg a törvényszékeken ugyanebben az évben indult 19 249 ügyből 1293. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az ügyek elhúzódása nem küszöbölhető ki teljes mértékben, mivel az eljárások időtartamát a bíróságoktól független tényezők is befolyásolhatják. Ennek ellenére 2012 óta az időszerűség javulását jelzi a befejezett, két éven túli ügyek számának és arányának emelkedése, amellyel párhuzamosan csökken a két éven túl folyamatban lévő ügyek száma és aránya. A nemzetközi adatok eléggé hézagosak, az összevetés alapjául szolgáló cseh és szlovák peridő tükrében azt mondhatjuk, hogy az átlagos magyar peridő inkább rövid, semmint hosszú.