B.2.3. A regisztrált szándékos emberölések és szándékos testi sértések, valamint rablások száma

Az előzőekben ismertetett szubjektív lakossági indikátorokat jól kiegészíti az objektív indikátorok közül a regisztrált bűncselekmények száma, ezen belül három olyan bűncselekménytípus (a befejezett szándékos emberölés, a testi sértés és a rablás), amelyek reprezentálják az erőszakos bűncselekmények alakulását, ráadásul ezen bűncselekmények esetében kisebb látenciával számolhatunk, mint a kevésbé súlyos következményekkel járó bűncselekmények esetében. A rablások esetében 2010 óta folyamatos és látványos csökkenést figyelhetünk meg: 2010 és 2016 között kevesebb mint felére esett vissza e bűncselekmények száma. A szándékos emberölések esetében az elmúlt három évben figyelhetünk meg csökkenő trendet, de kiemelendő az, hogy az elmúlt 7 évből 2016-ban volt a legalacsonyabb a befejezett szándékos emberölések száma: a regisztrált bűncselekmények száma a 100-at sem érte el (96). A testi sértések esetében 2010től – kisebb ingadozásokkal ugyan, de – szintén csökkenést regisztrálhatunk (2010: 14 391, 2016: 11 494). Különösen a rablások és a testi sértések esetében továbbra is igen jelentős gyakorisági eltérések figyelhetők meg az egyes megyék között. Nemzetközi összehasonlításban viszont a kedvező értékek ellenére sem mondhatók kielégítőnek a hazai eredmények. A V4 országcsoportot nézve az emberölés esetében mindössze a szlovák eredmények magasabbak a hazai gyakorisági mutatónál. A statisztikai adatok a bűnözési helyzet javulására utalnak, amelynek nem kizárólagos, de meghatározó faktora a bűnmegelőzési képesség és a bűnüldözés visszatartó hatása.