The following publications are also available in English

Biztonság és bizalom a kormányzatban

Biztonság és bizalom a kormányzatban

A Jó Állam Jelentés „Biztonság és bizalom a kormányzatban” hatásterület szakmai kutatóműhelye tartott nyilvános workshopot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol a téma kutatói és gyakorlati szakemberei vitatták meg az idei jelentés aktuális eredményeit, valamint a felmerülő kérdéseket.

Megnyitóbeszédében Prof. Dr. Kis Norbert kiemelte, hogy a hatásterület a Jó Állam Jelentés egyik biztos alapja. A negyedik alkalommal kiadott éves jelentés hatásterületi kutatóműhelye olyan témákat vizsgált, mint például a külső biztonság, a közbiztonság, a jogbiztonság, a kormányzati közbizalom és átláthatóság, valamint a létbiztonság. Az ÁKK dékánja a közbizalom dimenzió mutatóiról szóló előadásában ismertette a jó kormányzás mérésének egy minimalista megközelítését, amely szerint a jó kormányzást egyszerű lenne egyetlen indikátorral mérni: az aktuális kormánypártokra leadott szavazatokkal. A Jó Állam kutatás indikátorrendszere azonban ennél jóval bővebb és összetettebb. Kis Norbert kitért arra is, hogy a 2018-as országgyűlési választások eredményeit már beépítették a jelentésbe. „Ezzel az indikátorral a kormány iránti közbizalmat mérjük. Egy szavazás a múltat értékeli és a jövőre ad mandátumot.”- fogalmazott a dékán, aki szerint ez a közbizalom politikai cselekvőképességre jogosítja fel a kormányzatot. Kis Norbert előadásában szólt arról is, hogy a kormányzás átláthatóságát is biztosító adatnyilvánosság állapota az utóbbi három évben kis mértékben gyengült, ahogy ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata is megállapította. Nemzetközi szempontból hazánk középmezőnyben helyezkedik el az adatnyilvánosság tekintetében. A közintézmények korrupciós kockázatait vizsgáló KVNT index javuló tendenciát mutat, emellett a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők csökkentéséről számolt be a dékán.

„A GDP arányos védelmi kiadások egyértelmű emelkedést mutatnak, ami megfelelő alap az ország katonai ereje és biztonsági potenciálja erősödéséhez” – mondta Dr. habil Jobbágy Zoltán ezredes, a külső biztonság hatásterület felelőse. Az NKE HHK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese hozzátette, hogy célunk a NATO kötelezettségvállalás elérése, amely a GDP 2 százalékát jelenti a katonai kiadások tekintetében. Az előadásból kiderült, hogy a magyar haderő a nemzetközi összehasonlításokban a 60. hely környékén stabilizálódott. A dékánhelyettes szólt arról is, hogy jelenleg is dolgoznak a kiberbiztonsági stratégia megalkotásán. Kutatásai alapján, valamint az indikátorok tükrében az ezredes véleménye szerint a Magyar Honvédség ügye fejlődő pályán van, ahogy fogalmazott, „jó kezekben tudhatjuk a szakmát”.

A közbiztonsági dimenzióról Dr. Mészáros Bence r. ezredes beszélt a rendezvényen. Kutatásainak fő fókusza a szubjektív biztonságérzet, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy amíg 2013-ban a megkérdezettek kétharmada érezte magát biztonságban a közterületeken, addig 2017-ben már több mint a háromnegyede.” Az NKE RTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes régiók között eltérések is vannak. Mészáros Bence kitért a rendőrséggel szembeni lakossági bizalomra, amelynél az elmúlt évekhez képest csekély, de folyamatos növekedés tapasztalható. Az egyes regisztrált bűncselekmények között a rablások száma negyedére csökkent, a csalások száma ingadozást mutat, emellett a testi sértéseknél csökkenő tendenciát lehet megállapítani. A dékánhelyettes felhívta a figyelmet, hogy a közrendre fordított állami kiadások folyamatosan emelkedtek az elmúlt években, szinte minden mutató és terület esetében pozitív elmozdulás tapasztalható.

Dr. Téglási András az NKE ÁKK oktatási dékánhelyettese a jogbiztonsági dimenziót értékelte. Az egyetemi docens ismertette, hogy az igazságszolgáltatásra, valamint a büntetés-végrehajtásra fordított kormányzati kiadások növekedtek és a visegrádi országok közül hazánkban a legerősebb ez a mutató. A közigazgatási peres ügyeknél csökkent a lakossági fellebbezések száma, amelyből arra következtettek, hogy mind az elsőfokú döntésekkel, mind a jogorvoslati lehetőségekkel elégedettek az ügyfelek. Téglási András kiemelte, hogy a kutatások egyik meghatározó pillére az Alkotmánybíróság joggyakorlatának vizsgálata volt. A felmérések során megállapították, hogy csökkenőben vannak az alaptörvény-ellenes jogszabályok, amelyek szintén a lakosság jogbiztonság érzetét erősítik. Végül a dékánhelyettes kifejtette, hogy a bírósági ügyek eldöntéséhez szükséges idő alapján hazánk az EU-tagállamok élmezőnyébe tartozik.

Az utolsó dimenziót Bozsó Gábor mutatta be, aki szerint 2015 óta folyamatos növekedés figyelhető meg hazánkban a lakások megfizethetőségének mértékében. A nemzetközi összehasonlítás azt vizsgálta, hogy a lakosság mekkora hányada költi a jövedelmének 40%-át meghaladó részét a lakással kapcsolatos kiadásokra. Ez a magyar lakosság mintegy negyedét érinti, amivel még mindig az EU átlag alatt vagyunk. A lakosság anyagi biztonságérzetében minimális visszaesést tapasztaltak, ugyanakkor még mindig magas azok aránya, akik valószínűleg nem tudnának egy nagyobb összegű váratlan kiadást fedezni.

 

Szöveg: Podobni István | Fotó: Szilágyi Dénes

Galéria


WordPress Video Lightbox