D.3.4. A helyi önkormányzatok döntés-előkészítő munkájában részt vevő nonprofit szervezetek száma

Az érdekképviseleti tevékenység nem kizárólag az országos politikai színtéren van jelen, hanem a helyi önkormányzati döntéshozatalban is jelentős szerepet játszik. A helyi önkormányzatok döntés-előkészítő munkájában aktívan részt vevő nonprofit szervezetek a sarokkövei a társadalmi kapcsolatok helyi szintű előmozdításának. Általános tendencia, hogy a helyi ügyekben könnyebben és nagyobb arányban mozgósíthatók az állampolgárok és a nonprofit szervezetek, mint az országosakban. Ennek ellenére – a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján – az országgyűlési választásokon magasabb a részvételi arány, mint a helyi voksolásokon. Az általunk használt KSH-adat a helyi (települési, megyei, fővárosi) önkormányzat döntés-előkészítő munkájában alkalmanként vagy rendszeresen részt vevő nonprofit szervezetek számát mutatja, amely önbevalláson alapul. A mutatóból egyértelműen kiderül, hogy a helyi aktív nonprofit szervezetek száma 2011 és 2013 között folyamatosan nőtt, majd csökkent. Míg 2011-ben­ összesen 2652 ilyen civil szervezet működött, addig 2014-ben­ már csak 2574 helyi érdekképviselettel foglalkozó szervezet volt, majd a csökkenő tendencia 2015-ben­ és 2016-ban­ is folytatódott, aminek eredményeképp a döntés-előkészítésben részt vevő szervezetek összlétszáma 2358-ra, majd 2065-re­ mérséklődött. A 2013 óta tartó negatív tendencia tükrében a 2016-os­ csökkenés jelentősnek tekinthető. A helyi érdekképviseleti szervezetek területi megoszlásában az állami támogatások eloszlásával, valamint az önkéntes munkát végzők számával ellentétes tendencia figyelhető meg. Ez főként arra a korábban már említett körülményre vezethető vissza, hogy a helyi kérdésekben könnyebben aktivizálódnak a választópolgárok. A legtöbb ilyen aktív szervezetet a községekben találjuk, a második legtöbbet a városokban, Budapesten pedig a legkevesebbet. 2011-ben­ a fővárosban 394, a megyeszékhelyeken 442, a városokban 865, míg a községekben 951 helyi érdekképviseleti szervezet vett részt a döntés-előkészítő munkában. A területi megoszlásban érdemi változás az összlétszámot érintő csökkenő tendencia ellenére sem figyelhető meg 2016-ban, vagyis továbbra is a legkisebb települések dominálnak ezen a téren. A 2065-ös­ összlétszámból a szervezetek székhelyenkénti adatai alapján a fővárosban 250, a megyeszékhelyeken 339, a városokban 703, míg a községekben 773 társadalmi szervezet vett részt a helyi döntés-előkészítő folyamatokban. Nógrád megyében például 4,2 ilyen szervezet jut 10 ezer lakosra, míg ugyanez az érték a fővárosban mindösszesen 2 db/10 ezer fő. Fontos megjegyezni, hogy a civil részvétel a döntés-előkészítésben önmagában nem attól lesz eredményes, ha a munkát minél több szervezet végzi. Ugyanakkor a politikai és társadalmi pluralizmus és sokszínűség érdekében egyértelműen az a kívánatos, ha minden releváns álláspont megjelenik, és az álláspontokat az érvek és ellenérvek ütköztetése révén becsatornázzák a helyi döntéshozatalba.