D.3.1. A politikai, szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó nonprofit szervezetek száma

Az indikátor azt mutatja, hogy mennyire beszélhetünk élő, szerves és reflexív kapcsolatról a társadalom politikai alrendszere, a jogalkotásban részt vevő politikai intézmények (Országgyűlés, önkormányzatok, kormány stb.), illetve az intézményesült formában társadalmi szervezetként működő érdekcsoportok között. A társadalmi kapcsolatok, az információáramláshoz szükséges infrastruktúra megalkotásának kormányzati képessége abban mutatkozik meg, hogy a politikai döntéshozatal során az érintett társadalmi alrendszerek és releváns szervezett érdekcsoportok, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) véleménye milyen mértékben tud artikulálódni. Természetesen az ilyen nonprofit szervezetek nagy száma önmagában nem jelent garanciát a képviselet hatékonyságára, a többi mutatóval együtt értelmezve azonban jó kiindulópontot jelent.
Elemzésünkben – a KSH nonprofit szervezeteket osztályozó rendszere alapján – a politikai, szakmai és gazdasági érdekképviseleti tevékenységcsoportba tartozó, adott évben működő nonprofit szervezetek számát vizsgáljuk. Számuk Magyarországon 2004-től­ folyamatosan nőtt egészen 2009-ig­ (kivétel 2006). 2009 és 2010 között volt egy jelentősebb csökkenés, 5140 szervezet helyett csupán 4559 működött. 2010-től­ minden évben tovább mérséklődött ez a szám. 2009 és 2013 között a negyedével, több mint ezerrel csökkent a nonprofit szervezetek száma. A csökkenő tendencia minden bizonnyal összefügg a civil szervezetek közhasznúságára vonatkozó törvényi rendelkezések szigorításával. Ennek keretében minden civil szervezetnek módosítania kellett alapító okiratát, hogy az összhangban legyen a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (új Ptk.). A másik jelentős változást az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) rendelkezései hozták, amelyek értelmében – többek közt – közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetek közvetlen alapítására nincs lehetőség, mert a közhasznúság megállapításának feltételeit kizárólag a már két lezárt üzleti év beszámolójával rendelkező szervezet tudja igazolni.
A vizsgált szervezetek többsége (85-90%-a) szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozik, és csak kisebb részük fő tevékenysége a politikai érdekképviselet. Az összes szervezet száma 2013 és 2014 között 2,7%-kal, 2014 és 2015 között 4,8%-kal­ csökkent. 2016-ban­ a csökkenő tendencia tovább folytatódott: a létszám további 4,6%-kal­ mérséklődött. 2016-ban­ a 3615 nonprofit szervezetből 3276 foglalkozott gazdasági és szakmai érdekképviselettel, politikai képviselettel pedig mindössze 339, a teljes létszám mindössze 10%-a.
A területi megoszlásról megállapítható, hogy az érdekképviselettel foglalkozó szervezetek túlnyomórészt fővárosi székhellyel működnek, ahol minden 10 ezer főre 8,4 szervezet jut.
Figyelembe véve a 2009 óta folyamatosan megfigyelhető csökkenő tendenciát, a következő években is ennek folytatódására lehet számítani.