D.1.2. Pártok, pártalapítványok (rendszeres) állami támogatása, az adott évi költségvetés arányában

A mutató a pártok és pártalapítványok rendszeres állami támogatását ábrázolja az adott évi költségvetési kiadási főösszeg arányában, évenkénti bontásban. A mutatóról fontos megjegyeznünk, hogy míg a 2015-ös­ jelentésben csupán a támogatás forintosított összege szerepelt, addig a 2016-os­ jelentésben – továbbfejlesztve a mutatót – a támogatási összeg költségvetési kiadási főösszeghez mért arányát vettük alapul. Ez jobban kifejezi és méri a terület összes kiadáshoz viszonyított fontosságát. Ezen a mutatón és a mérés módszertanán a tavalyi évhez hasonlóan idén sem változtattunk.
A mutató fontosságának megalapozásaként megjegyezzük, hogy a politikai pártok állami támogatása olyan megoldás a modern demokráciák politikai szervezeteinek finanszírozási igényeire, amely az erőfölénnyel (például jelentős tagsággal és tagdíjbevétellel, tehetős adományozói körrel) rendelkező pártok előnyét mérsékelni igyekszik a politikai versenyben. Ezért ezen tényező mindenképpen megemlítendő a politikai verseny mérése során, mint olyan faktor, amely kiegyenlítő hatásával a tényleges politikai verseny fenntartását hivatott elősegíteni.
A fentiek alapján a pártok és a pártalapítványok költségvetési támogatása, illetve az erre tett kormányzati javaslat, előterjesztés a költségvetési törvény előkészítése során olyan kormányzati eszköz, amellyel a demokrácia anyagi alapjaiban az állam kiegyenlítő hatást gyakorolhat, ellensúlyt képezhet az esetleg nemkívánatos politikai befolyást óhajtó gazdasági vagy más érdekcsoportok politikai erőviszonyokat torzító tevékenységével szemben. Képes elősegíteni továbbá a politikai élet pluralitását, sokszínűségét és ezáltal a demokrácia és a tisztességes(ebb) politikai verseny mind teljesebb érvényesülését.
A hatásterületi vizsgálat során kiemelkedően fontosnak tartottuk – a forintosított összegen túl – a költségvetési kiadási főösszeghez viszonyított arány ábrázolását is, amelynek segítségével bemutatható az, hogy arányaiban milyen nagyságrendű összeggel támogatja az állam a pártokat és azok alapítványait. Ezáltal képet kaphatunk arról, hogy a demokrácia ezen, állam által történő anyagi kiegyensúlyozása, segítségnyújtása milyen nagyságrendű szeletet hasít ki az összes állami kiadásból, illetve ez az arányszám hogyan változik hosszabb időtávon.
A támogatás összegszerű változását vizsgálva kijelenthetjük, hogy az 2003 után jelentősen emelkedett, a korábbi, nagyságrendileg 2,5 milliárd Ft-ról 3,5 milliárd Ft-ra. Ezután 2004-től­ 2010-ig­ enyhe emelkedés figyelhető meg, amely során a körülbelül 3,5 milliárd Ft-os­ támogatási összeg további 300 millió forinttal nőtt. 2011 után a támogatás mértéke a fentebb említett, körülbelül 3,8 milliárd Ft-os­ szinten állandósult.
A pártok és pártalapítványok állami támogatásának költségvetési kiadási főösszeghez mért arányának változását elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy a támogatás aránya a kétezres évek elejéhez képest általánosságban csökkent, majd a legutóbbi években lényegében stagnált. A tavalyi jelentésben utolsóként szereplő 2016-os­ költségvetési adatokhoz képest idén a 2017-es­ adatok nem mutatnak jelentős eltérést. Mi több, a nominális kiadások összegszerűen azonosak, míg a költségvetési kiadási főösszeghez mért arány közel azonos.