F.3.2. Egy főre jutó közüzemi vízfogyasztás

Magyarországot nem fenyegeti olyan vízhiány, mint jelenleg Fokvárost, az édesvízkészletekkel való takarékosság ezért ritkán merül fel hazánkban központi kérdésként. Ugyanakkor az egyre gyakoribb száraz időszakok (nyári hőhullám, tavaszi csapadékhiány; 2018. április), illetve főként az Alföldön fúrt illegális kutak, továbbá a lakossági vízfelhasználás kapcsán felmerülő takarékossági lehetőségek fontossá és aktuálissá teszik a problémát.
A lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége, továbbá az egy főre jutó vízfelhasználás egyaránt tartós csökkenést mutatott egészen 2015-ig, azóta gyakorlatilag stagnál. Szerencsére a 2015-ös­ kis emelkedés nem vált trenddé, 2016-ban­ az érték gyakorlatilag változatlan. Bár az egy főre jutó vízfelhasználás nem tér el jelentősen a visegrádi térség országainak értékeitől (40 m3/fő/év), vannak olyan EU-s országok, ahol az eredeti érték a harmadára csökkent (Belgium).
A lakosság vízfelhasználási szokásaiban jelentős változást jelent a PET-palackos víz (ásványvíz) ivóvízcélú használata. Ezt indokolatlanná teszi, hogy a palackozott víz minősége ritkán haladja meg a csapvízét, ám a járulékos környezeti teher, amely a PET-palack gyártásából és gyors hulladékká válásából fakad, nagy. Jelentős lépésnek számítana, ha egyre többen választanák a környezetbarát vezetékes ivóvizet a palackos helyett.
Szintén fontos előrelépést jelentene a WC-öblítés szürkevízzel történő megoldása, illetve ennek lehetséges bevezetése opcióként az építési előírások közé, ugyanis a lakosság körében a legtöbb víz a WC-öblítésre és tisztálkodásra fordítódik. A szemléletformálás szerepe is jelentős ezen a téren. Míg számos kampány foglalkozik az energiamegtakarítás lehetőségeivel, addig a víztakarékosságra kevesebb figyelem jut. A szárazságtűrő gyepek népszerűsítése a sok öntözést kívánó, angol jellegű gyepekkel szemben, az öntözési célú csapadékgyűjtés propagálása mind jó minőségű ivóvíz megtakarítását tenné lehetővé.
A fenntarthatóság szempontjából kiemelkedő jelentőségük van azoknak a vízminőség-vizsgálatoknak, amelyek a felszíni vizek, talajvizek műanyag-szennyeződését mérik. Hazánkban is kimutattak mikroműanyagokat a felszíni vizekben, egyes esetekben a csapvízben is. Ezek, emberi szervezetre gyakorolt hatásuk miatt, jelenleg a kutatások fókuszában állnak.
A térképes adatok megerősítik azt a feltételezést, hogy ahol a turizmus miatt ideiglenesen nő a népsűrűség (Balaton környéke), ott megnő az egy főre jutó vízfogyasztás is.
A döntéshozatalban és a vízi közműveket kezelő cégek üzletpolitikájában a rezsicsökkentést olyan sávozott árakkal lehetne összekötni, ahol azok kapnának nagyobb ártámogatást, akik több vizet spóroltak meg. Itt is meg kell említeni, hogy a rezsicsökkentés célja, amely szerint a kormány a lakosság terheit igyekszik csökkenteni, önmagában ugyan jó cél, azonban a fogyasztás növekedéséhez is vezethet. Árnyaltabb, a fenntarthatóságot figyelembe vevő döntésekre és eljárásokra van szükség.