F.1.3. A megújuló energia aránya a teljes energiatermelésen belül

Mivel a fenntartható fejlődéshez szükséges az előállított energia mennyiségének növelése vagy legalább szinten tartása, ez hazánk esetében (is) azt jelenti, hogy a CO2-t termelő fosszilis energiahordozók helyett alternatívákat kell találnunk. A fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve a megújuló energiahordozók jelenthetik a hosszú távú megoldást.
Magyarország, mint az Európai Unió tagja, közösségi kötelezettségként vállalta, hogy 2020-ra­ a megtermelt energia 13%-át megújuló energiahordozókból állítja elő (a hazai stratégia szerint 14,65%-ot). Amint az a diagramon látható, a nemzetközi vállalást már 2011-ben­ sikerült hazánknak elérnie, amelyet azóta is sikeresen tart.
A térképen azonban jól látható, hogy EU-s összehasonlításban sajnos jóval az átlag alatt vagyunk, és nem csak a nyugat-európai tagállamok előznek meg minket.
A megújuló energiahordozókból előállított energia teljes mennyiségén belül lényeges még ennek fajtánkénti részesedése az energiatermelésből. A megújuló energiákon belül is fontos lenne a karbonmentesek arányának további növelése, vagyis a víz-, szél-, nap- és geotermikus energia fokozottabb felhasználása.
Magyarország sajátos földrajzi fekvéséből következik, hogy síkvidéki nagy folyóinkon nem ideális vízi erőművek építése. Sajnos a közhiedelemmel ellentétben a vízenergia sem teljesen „tiszta” energia, amennyiben megvizsgáljuk a síkvidéki víztározók kialakításával okozott környezetátalakítást és -rombolást, valamint az üzemelés kapcsán a megemelkedett talajvízszintek miatti belvizesedést, szikesedést, talajeróziót.
A szélenergia feltételei sem annyira ideálisak, mint egyes tengerparti országokban, nem könnyű megfelelő szélsebességű „szélfolyosókat” találni. Ezzel együtt hazánkban a szélerőművek telepítése az ezredfordulón nagy számban megkezdődött, bár 2006 óta újabb engedélyt nem adtak ki. Jelenleg 172 szélkerék van üzemben, mintegy 330 MW névleges teljesítménnyel.
Viszont köztudottan geotermikus „nagyhatalom” vagyunk, országunk bővelkedik hévizes, termálvizes forrásokban, és a földkéregben található rétegenergiákat tekintve valóban a világátlag felett állunk. Sajátságaiból következően ez az energiatípus lokális teljesítményben elmarad a többitől, de lakossági vagy kisközösségi rendszerekhez ideális és mindenképpen támogatandó.
A napenergia hasznosítása a szakemberek szerint a legnagyobb hozammal kecsegtető megoldás. A napkollektorok, napelemek, naperőművek ma már változatos műszaki megoldásokat kínálnak elérhető áron. Tény, hogy hazánkban az Egyenlítőtől mért távolság miatt kisebb a napenergia fajlagos értéke, és az is tény, hogy a műszaki megvalósítások, berendezések veszélyes anyagok felhasználásával készülnek, így például a napelemek életciklusuk végén veszélyes hulladékká válnak, de még ezen negatívumok mellett is egyértelműen megéri a napenergia hasznosítása.