G.4.2. A K+F-ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül

A kutatási és fejlesztési tevékenységhez megfelelő színvonalú és létszámú humán erőforrásra van szükség. Éppen ezért a ráfordítások növekedésével a kutatók és fejlesztők számának is emelkednie kell. Ugyanakkor ez önmagában nem elegendő, az is fontos, hogy az összes foglalkoztatotton belüli arányuk is növekedjen. Ez az arány azonban 2013-ról 2016-ra­ 0,98%-ról 0,82%-ra­ csökkent. Nemcsak a relatív értékekben történt változás, de a kutató-fejlesztő munkakörökben foglalkoztatottak abszolút száma is csökkent 38 163 főről 35 757 főre.
Budapest a hazai kutatás-fejlesztés központja, nemcsak a ráfordítások szempontjából, hanem a K+F-ben­ foglalkoztatottak számát tekintve is, ugyanis a fővárosban dolgozik a kutatók és fejlesztők 60,37%-a. Budapesttől messze lemaradva Csongrád (6,66%), Pest megye (5,6%), Hajdú-Bihar (5,29%) és Veszprém megye (3,76%) következik. A K+F-foglalkoztatottak száma 2015 és 2016 között Nógrád megyében emelkedett a legnagyobb mértékben (+41,59%), ez összesen 47 fős bővülést jelentett. Bács-Kiskun megyében 18,18%, Vasban 14,41% volt az emelkedés mértéke. A legnagyobb visszaesést Békés (−29,33%), Tolna (−21,97%) és Pest megyében (−13,19%) tapasztalhatjuk. A csökkenés Budapesten is kimutatható volt, 2016-ban­ a fővárosban 829 fővel (−3,7%) kevesebben vállaltak munkát a K+F-szektorban, mint egy évvel korábban. A kutatók 58,24%-a­ (20 825 fő) a vállalati szektorban tevékenykedik, míg a felsőoktatásban 20,91% (7476 fő), további állami kutató-fejlesztő helyen pedig 20,85% (7456 fő).
A K+F-ráfordításoknál kimutatott visszaesés a költségvetésből finanszírozott kutatóhelyeken foglalkoztatottak (számított) létszámánál is kimutatható. Míg a vállalkozások esetében 0,97%-os­ csökkenést láthatunk, addig a felsőoktatásban 2,98%-kal, a további állami kutatóhelyeken pedig 8,08%-kal­ kevesebben dolgoznak az egy évvel korábbi, 2015-ös­ adathoz képest. A vállalkozások közül egyértelműen a nagyvállalati szektor emelkedik ki, itt ugyanis 11 757 fő állt alkalmazásban 2016-ban. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozások is fontos szerepet töltenek be, hiszen a vállalkozások K+F-területen foglalkoztatott munkavállalóinak 23,61%-a­ ebben a szektorban dolgozik (4917 fő). A 0–9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások esetében jelentősen, 38,36%-kal­ csökkent a K+F-munkavállalók száma az előző évhez képest. 2015 és 2016 között a kkv-szektorban 12,91%-kal­ csökkent a K+F-foglalkoztatottak száma, ezzel szemben a nagyvállalatoknál 10,73%-os­ növekedést mérhettünk.
A nemzetközi adatokat elemezve azt láthatjuk, hogy 2016-ban­ Csehországban 1,31%, Szlovákiában 0,72%, míg Lengyelországban 0,69% a K+F-ben­ foglalkoztatottak aránya (2015-ös­ adat), ami az adott országok K+F-ráfordításaival arányban van. A további, referenciaként szolgáló országok közül Ausztria (1,78%), Dánia (2,19%) és Finnország (1,99%) 2016-ban­ megelőzte Magyarországot e mutató tekintetében.