G.3.5. A műszaki és természettudományos végzettséget szerzettek aránya

Egy ország megfelelő szintű innováció nélkül nem lehet versenyképes, ezért a kormányzat kiemelt feladata kell legyen az innovációs tevékenység ösztönzése, a feltételek megteremtése és a megfelelő humán állomány biztosítása. Az innováció­hoz mint eredményhez nagyban hozzájárul a műszaki és természettudományos végzettségű szakemberek rendelkezésre állása. E tudományterületek szakemberei korunk egyik legfontosabb globális folyamata, a digitalizáció szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. A digitalizációs folyamatokba való bekapcsolódáshoz képzésre van szükség. Fontos azonban megjegyezni, hogy versenyképességi szempontból nem elegendő, ha a műszaki és természettudományos végzettségűek száma nő. Elengedhetetlen, hogy ezek az emberek a tudásukat itthon hasznosíthassák.
Az indikátor a műszaki és természettudományok területén oklevelet és tudományos fokozatot szerzettek arányát mutatja a felsőoktatásban végzettek számához viszonyítva. Az így képzett mutató értéke 2006 és 2015 között folyamatosan emelkedett, ami a digitalizációra és a robotizációra való felkészülés szempontjából kedvező jelenség. Ebben az időszakban az e tudományterületeken végzettek aránya több mint 10 százalékponttal emelkedett, vagyis számuk az általunk vizsgált időszakban megduplázódott. A 2005–2008 között tapasztalható stagnálás után 2009-től­ jelentősen emelkedett a megszerzett végzettségek száma, amire feltételezhetően hatással volt a 2005-ben­ bevezetett Bologna-rendszer, hiszen az új, három szintre tagolódott felsőoktatásban az alapképzést (BSc) végzett első hallgatók száma a 2008-as, de jellemzően a 2009-es­ adatoknál jelenik meg, köszönhetően a legalább 6-7 féléves képzési időnek. 2009 után folyamatos növekedés figyelhető meg, amelynek következtében 2015-ben­ már 12 528 fő (18,3%), 2016-ban­ pedig 11 876 fő (17,4%) szerzett műszaki vagy természettudományos végzettséget. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban­ 6095 fővel többen végeztek ezeken a területeken a 2005-ös­ referenciaévhez képest. A műszaki és természettudományos végzettséget szerzettek számát a felsőoktatásban végzettek számához viszonyítva is nyilvánvalóvá válik e két terület előretörése. Ez a növekedés kedvező, hiszen a hazai termékinnováció és digitális versenyképesség forrását e tudományterületek szakemberei jelenthetik.
Mivel a versenyképesség szempontjából kiemelten fontos területről van szó, ezért elengedhetetlen a nemzetközi összehasonlítás. Ehhez egy új mutatót alkalmazunk, a felsőfokú műszaki és természettudományos területeken végzettek számát ezúttal a 20–29 éves lakossághoz viszonyítjuk. A V4-országok adatait összevetve azt látjuk, hogy Lengyelország (2,1%), Csehország (1,7%) és Szlovákia (1,7%) jelentősen jobb arányt ért el, mint Magyarország (1,2%). E mutató tekintetében az Európai Unióban Írország (3,2%), Finnország (2,4%) és Ausztria (2,2%) rendelkezik a legmagasabb értékekkel.