G.3.1. A bruttó állóeszköz volumenindexei

A versenyképesség szempontjából kiemelt fontosságú a bruttó állóeszköz-felhasználás értékének változása, valamint szerkezetének alakulása. Az állóeszköz-felhalmozás hozzájárul a gazdasági szerkezet korszerűsödéséhez, a technológiai fejlődéshez, a termelékenység javulásához és végső soron a gazdaság bővüléséhez. Az adott évben megvalósult összes felhalmozás ágazati arányai pedig azt mutatják meg, hogy mely ágazatok esetén nagyobb a technológiai megújulás és a teljesítményjavulás esélye. Az ágazatok közül különösen fontos az ún. tudásszektor arányának alakulása, mivel az itt jelentkező eredmények a többi szektor fejlődéséhez is hozzájárulnak. A tudáságazat teljesítményén az oktatás, az infokommunikáció és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység együttes értékét értjük.
Az ábrán látható világos színű görbe azt mutatja, hogy a bruttó állóeszköz-felhasználás éves változását jelentős ingadozások jellemzik. A 2007-ben­ indult és 2010-ig­ tartó százalékcsökkenés elsősorban a gazdasági válság hatását tükrözi. A 2016-os­ nagyon alacsony érték után a 2017. évi megugrás az EU-s források beáramlásának gyorsulását mutatja. A másik, sötét színű görbe – amely esetében csak 2006–2016 között állnak rendelkezésünkre adatok – azt világítja meg, hogy a teljes állóeszköz-felhalmozáson belül hogyan alakult a tudásszektor aránya az előző évhez képest. Azt látjuk, hogy öt éven át, 2011 és 2015 között a tudásszektor felhalmozásának aránya erőteljesebben csökkent, mint a teljes állóeszköz-felhalmozás volumene. A hőmérőn látható nemzetközi összehasonlítás, amely 2010-hez viszonyítja az egyes országok bruttó állóeszköz-felhalmozását, azt mutatja, hogy 2017-ben­ a V4-eken belül a magyar érték a legmagasabb. Ennek elsődleges oka az EU-s források gyorsított felhasználása.
A bruttó állóeszköz-felhalmozáson belül vizsgálni kell a gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértékét is. Ez ad ugyanis információt a vállalkozások aktivitásáról, amely munkahelyteremtéssel jár együtt. Ezt főleg regionálisan érdemes elemezni, mert így kapunk képet leginkább a területi fejlődés és kiegyenlítődés esélyeiről. A térképen azt látjuk, hogy a gazdasági szervezetek 2013–2017. évi összes beruházási teljesítményének 40,8%-a­ Budapesten valósult meg. A következő legnagyobb érték Pest megyében (7,9%) és Győr-Moson-Sopron megyében (7,8%) látható. Kirívóan kevés beruházás jutott Nógrád (0,7%) és Zala megyének (1,1%).
Természetesen ezeket az értékeket árnyalják az állami beruházások, amelyek igyekeznek hozzájárulni a lemaradó megyék felzárkózásához. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az alacsony üzleti aktivitás, valamint a magasabb munkanélküliség és az egy főre jutó GDP alacsonyabb szintje között összefüggés van.