G.2.5. A GNI értéke a GDP százalékában

Ez a mutató a bruttó nemzeti jövedelem és a bruttó hazai termék hányadosa. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a bruttó hazai termék (GDP) értéke, csökkentve az országból kiáramló munkavállalói és tulajdonosi jövedelemmel, valamint az EU-ba fizetett adók értékével, és növelve az országba kívülről beáramló jövedelemmel, valamint az EU-ból­ érkező támogatások értékével. Ily módon nem tartalmazza a külföldi cégek által hazautalt profitot, béreket és osztalékot. Viszont szerepelnek benne az EU-ból­ jövő kifizetések, például a földalapú támogatások, valamint a külföldről hazautalt munkavállalói jövedelmek. A két mutató egymáshoz való viszonya ezért csak részben méri az adott ország nemzeti kézben lévő gazdasági egységeinek eredményeit, fejlettségét. Jellemzően a fejlett országok esetén a GNI, a kevésbé fejlettek esetén pedig a GDP értéke a nagyobb, vagyis az első esetben az arány nagyobb, az utóbbi esetben pedig kisebb, mint 100%.
A GNI értéke Magyarországon a GDP-hez képest 2­007–2008-ban­ csökkent, elsősorban azért, mert a válság idején a külföldi cégek nem ruháztak be, inkább hazautalták a profitjukat. 2009 után javulni kezdett a GNI/GDP arány, majd 2014-ben­ ismét csökkenésnek indult, 2016-ban­ azonban 97,5%-ra­ nőtt. Ez 2015-höz képest 2,2 százalékpontnyi javulás, amely a V4-országok között a legnagyobb. Ahogy arra az MNB különböző elemzései rávilágítanak, a növekedés egyik oka az lehet, hogy 2016-ban­ megnőttek a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai. Ezek megnövelték a GNI értékét.
Általában igaz az is, hogy amely országban a külföldi cégek jelenléte nagyobb, mint a nemzeti tulajdonú cégek külföldi jelenléte, ott a külföldi cégek által helyben termelt nagyobb profit miatt nagyobb lesz a GDP, mint a GNI. Általában a gazdaságilag fejlettebb országokra jellemző, hogy cégeik a rendelkezésükre álló jelentős tőke egy részét költségoptimalizálási céllal kevéssé fejlett országokban fektetik be úgy, hogy az egyszerűbb, elsősorban fizikai munkát igénylő feladatokat szervezik ki. A megtermelt új érték egy részét pedig nem helyben, hanem máshol, gyakran hazai székhelyükön használják fel, például kutatás-fejlesztés finanszírozására. A térkép szemlélteti a fejlett és a kevésbé fejlett országok közötti különbségeket a GNI/GDP arány tekintetében. Általában 100% körüli vagy afeletti GNI/GDP értéket találunk a fejlett nyugat-európai országok többségében, míg a kevéssé fejlett régiókban, közöttük a V4-országokban 2,5–3%-kal­ marad el ettől a GNI/GDP arány. Fontos tétel még a kamattörlesztés is, amely az erősen eladósodott országok esetén szintén rontja a GNI értékét. A gazdaság helyzetének jobb megítélhetősége érdekében ezért felvetődött, hogy az adósságot nem a GDP-hez, hanem a GNI-hoz kellene viszonyítani, mivel azt valójában a ­GNI-ból, és nem a GDP-ből­ lehet törleszteni.