G.2.1. A gazdaság ágazati szerkezete

A gazdaság ágazati szerkezete megmutatja, hogy egy országban az egyes ágazatok milyen arányban járulnak hozzá a gazdaság teljes teljesítményéhez. A gazdaság szerkezetének időbeli változása arra világít rá, hogy milyen hangsúlyeltolódás következik be az egyes ágazatok között. A külpiacon lezajló gyors változásoknak, az új technológiák terjedésének meg kell jelennie a gazdasági szerkezet alakulásában is, hogy a versenyképesség megőrizhető legyen. Korunkban, amelyet a digitalizáció és a robotizáció terjedése jellemez, különösen fontos az infokommunikációs ágazat arányának növekedése, ezért fordítunk kiemelt figyelmet ezen ágazat vizsgálatára. Másrészről a sokszínűbb, diverzifikáltabb gazdasági szerkezet több és jobb munkaalkalmat kínál, így hozzájárulva a termelékenység növekedéséhez is. Az előrejelzés szerint a közeljövőben átlagosan a munkahelyek 14%-a­ fog megszűnni az OECD-országokban a digitalizáció és a robotizáció következtében, további 32% pedig jelentősen át fog alakulni. (Automation, skills use and training. OECD. Working Papers, No. 202, Paris, 2018.) A legkönnyebben a feldolgozóipar összeszerelő jellegű munkahelyeit válthatják fel a robotok. A tanulmány szerint a legkevésbé veszélyeztetettek a skandináv országok gazdaságai, mivel ezekben jelentős arányt képviselnek a tudásalapú szolgáltatások, amelyek esetén a legkisebb a robotizáció valószínűsége.
A magyar gazdaság ágazati szerkezetében 2005 és 2017 között az ipar részesedése nőtt a legjobban, 3,1 százalékponttal. A szolgáltatások aránya gyakorlatilag nem változott, a mezőgazdaság 9,3%-os, az építőipar pedig ­15,8%-os­ aránycsökkenést szenvedett el. Az utóbbi adat oka a ­2010–2013 közötti erőteljes visszaesés, amelyből az ágazat csak 2015 után kezdett helyreállni. Megjegyzendő, hogy 2016-ról 2017-re­ az építőipar teljesítményének növekedése következtében az ágazat aránya közel 30%-kal­ ugrott meg, de a 2005. évi arányértéket még így sem érte el. Az infokommunikáció aránya is alacsony, és 2005 óta alig változott, 2017-ben­ már az EU28 átlagát sem éri el. A 4,9%-os­ érték a V4-országok között nem tekinthető alacsonynak, viszont 2005-ben­ mindhárom ország alacsonyabb szintről indult, mint Magyarország.
A nagyon magas észt adat az észt gazdaság és társadalom erős digitalizáltságával, az ír adat – amely 2016-os – pedig az informatikai cégek és szolgáltatások nagy arányával függ össze.
Érdemes még megjegyezni, hogy a gazdaság fejlődésével általában együtt jár a szolgáltatási szektor arányának növekedése a teljes hozzáadott értéken belül. Ezt látjuk például Ausztria és Észtország esetében. Az EU28-átlag 74,4%, amely 9,5 százalékponttal magasabb, mint a magyar érték. Ha a magyar gazdaság szerkezetét a V4-országokéval vetjük össze, azt látjuk, hogy azokéhoz nagyon hasonló.