K.2.5. A gyermekekre vonatkozó jövedelmi szegénység kockázata

A gyermekek nem rendelkeznek önálló jövedelemmel, így jövedelmi helyzetük, a jövedelmi szegénységben való érintettségük becsléséhez a háztartásuk felnőtt, aktív korú tagjainak jövedelmi helyzetét vizsgáljuk.
A jövedelmi szegénységi kockázat kiszámítása során a háztartás összes jövedelmét egy, az Európai Unióban használt módszertan szerint, az ún. OECD2 fogyasztási egységskála alkalmazásával osztjuk fel a háztartástagok között. Ennek eredményeként minden háztartástag, függetlenül attól, hogy ő maga mennyi jövedelemmel rendelkezik, illetve rendelkezik-e jövedelemmel egyáltalán, a háztartás összjövedelméből azonos mértékben részesül. Az így kapott jövedelemeloszlás mediánját, majd pedig ennek 60%-át meghatározva jutunk a szegénységi küszöb megállapításához. A gyermekekre vonatkozóan tehát a mutatószám azt jelenti, hogy az összes, hazánkban élő gyermek hány százaléka él szegénység által érintett háztartásban, a szegénységi küszöb alatti jövedelemből.
2017-ben­ a gyermekek 14,8%-a­ élt jövedelmi szegénység által érintett háztartásban. Ez 5,1 százalékponttal alacsonyabb a 2016-ban­ mért adatnál. A csökkenésben közrejátszott az, hogy a foglalkoztatás bővülése javította az eltartott gyermekek életminőségét is. További kedvező trend, hogy 2010 óta folyamatosan csökken a dolgozó nélküli háztartásban élő kiskorúak aránya.
A társadalmi juttatások szegénységmérséklő szerepét vizsgálva nyilvánvaló, hogy a szociális védőháló minden korosztályban enyhíti a jövedelmi szegénység kockázatát. Ez fokozottan igaz a gyermekek esetében. 2017-ben­ társadalmi juttatások nélkül a gyermekek 41,2%-át érintette volna a jövedelmi szegénység, míg annak figyelembevételével ez az érték 14,8% volt.
A nemzetközi összehasonlításhoz az elérhető legfrissebb, 2016-os­ adatokat használtuk. 2016-ban­ az Európai Unióban a gyermekeket érintő átlagos jövedelmi szegénységi kockázat 21,0% volt. A gyermekszegénység kockázata Finnországban (9,9%), Dániában (9,4%) és Szlovéniában (11,5%) a legkisebb, a legmagasabb pedig Spanyolországban (25,7%), Bulgáriában (31,9%) és Romániában (37,2%) volt.