B.5.1. Munkanélküliségi ráta

A munkaerőpiaci helyzet alapjaiban meghatározza a létbiztonság megteremtésének lehetőségeit. Ebben különösen jelentős szerepet játszik a foglalkoztatottság, a keresetek, a jövedelmek és a vásárlóerő alakulása. A munkaerőpiac másik fontos jellemzője a munkanélküliség, amelynek az elemzéséhez használt egyik leggyakoribb mutatószám a 15–74 év közötti lakosságra számított munkanélküliségi ráta. A munkanélküliségi ráta a munkanélküli népesség aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva. A KSH-módszertan alapján munkanélkülinek az tekinthető, aki az adott héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, két héten belül munkába tudna állni, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. A gazdaságilag aktív népességet a foglalkoztatottak és a munkanélküliek adják (a foglalkoztatottak között szerepelnek azok is, akik közfoglalkoztatottaknak vallják magukat). A munkanélküliségi ráta hazánkban 2014-től 10% alatt van, és azóta is csökkenő tendenciát mutat: 2015-ben 6,8% volt, 2016-ban 5,1%, 2017-ben pedig 4,2%.
Nemzetközi összehasonlításban is kedvező a magyarországi érték: 2016-ban az EU28 átlaga 8,5% volt. A tagállamok közül Görögországban volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, 23,6%, az egyik legalacsonyabb pedig a Cseh Köztársaságban, 4,0%.
A 2018 januárjában publikált KSH-adatok szerint a munkanélküliek létszáma a 2017. év egészét vizsgálva átlagosan 192 ezer fő volt, ami 43 ezerrel kevesebb, mint 2016-ban.
A munkanélküliségi ráta alakulását nemek szerint vizsgálva elmondható, hogy a 2018-as KSH-adatok alapján – hasonlóan az előző évhez – a férfiak esetében a ráta alacsonyabb volt, mint a nőknél, és a csökkenés mértéke is nagyobb. A vizsgált időszakban a legnagyobb változás a fiatalok körében figyelhető meg, rátájuk 2,2 százalékponttal 10,7%-ra csökkent, azonban továbbra is ebben a korosztályban a legnagyobb a munkanélküliség. A 25–54 évesek és az 55–64 évesek körében azonos mértékű, 0,8 százalékpontos csökkenés mellett a munkanélküliségi ráta 3,7%, valamint 3,6% volt.
2017. október–decemberében az egy évvel korábbihoz képest a munkanélküliség átlagos időtartama 15,6 hónapra csökkent, továbbá mérséklődött a tartósan munkanélküliek száma is (akik legalább egy éve keresnek állást), ők a munkanélküliek 40%-át teszik ki.
A területi dimenziót vizsgálva továbbra is azt tapasztalhatjuk, hogy az országos csökkenés mellett jelentős eltérés figyelhető meg a megyék között a munkanélküliségi rátát tekintve. 2017 III. negyedévében Vas és Veszprém megyében volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (1,4%), a legmagasabb pedig Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (7,8%).