B.3.2. Ezer lakosra jutó, éves, igazságügyre és büntetés-végrehajtásra fordított kormányzati kiadások

A jogszolgáltatásba vetett bizalom az igazságszolgáltatást és a közigazgatási jogszolgáltatást is magában foglalja. Az igazságszolgáltatás önálló hatalmi ág, a kormányzati beavatkozásnak közjogi korlátai vannak, ezért a bírói igazságszolgáltatás hatásmutatói csak kivételesen és közvetetten mutatnak vissza kormányzati képességre. Ugyanakkor az igazságszolgáltatási munka kapacitásait és minőségét is meghatározzák a rendelkezésre álló pénzügyi források. Az EU 2013-ban ezen a területen egy mérési rendszert dolgozott ki (Európai Unió igazságügyi eredménytáblája, EU Justice Scoreboard), amely a European Commission for the Efficiency of Justice (Európai Bizottság az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért, CEPEJ) adataira épít. Ez alapján az eredménytábla alapján a magyar igazságszolgáltatás évek óta Európa élvonalába tartozik.
A kormányzati funkciók mérésére több nemzetközi intézmény ENSZ-vezetéssel az ún. COFOG (Classification of Functions of Government) osztályozási szabványt vezette be. Ez a nómenklatúra az állam, a kormányzat által jellemzően ellátott funkciókat sorolja fel, és a kormányzati kiadások e struktúra szerinti besorolásával összehasonlíthatóvá teszi különböző országok kormányzati szektorának költéseit és az ellátott feladatok összetételét. Tehát feladatok szerint csoportosítva mutatja be, hogy milyen célokra mekkora összegeket fordít az állam. A KSH 2010-től a COFOG szerinti bontásban is kimutatja a kormányzati kiadások statisztikai adatait a nemzeti számlák alapján. A COFOG 03.3.0 alfejezete a polgári és büntetőbíróságok, ombudsmanok, kirendelt ügyvédek költségeit, a 03.4.0 alfejezet a fogházak, börtönök, fegyházak, fogvatartottakat foglalkoztató intézmények működtetésére fordított kormányzati kiadásokat tartalmazzák. A mutató mindezek összegét a tárgyév január 1-jére kimutatott lakosságszámmal, ezer főre elosztva tükrözi.
Az igazságszolgáltatás pénzügyi erőforrás-mutatói, azaz az ezer lakosra jutó, éves, igazságügyre és büntetés-végrehajtásra fordított kormányzati kiadások 2010–2016 között növekvő trendet mutatnak folyó áron. Igaz ez a megállapítás akkor is, ha külön-külön vizsgáljuk az igazságügyre és a büntetés-végrehajtásra fordított költségvetési kiadásokat.
A tavalyi jelentésben szereplő utolsó, 2015-ös adatokhoz képest most már frissebb, 2016-os adatok is rendelkezésre állnak. Ezek alapján látható, hogy 2015-ről 2016-ra jelentősen, közel egynegyedével nőttek az igazságügyre és a büntetés-végrehajtásra fordított kormányzati kiadások. Különösen a büntetés-végrehajtásra fordított kiadások összege emelkedett meg kiugróan.
Nemzetközi összehasonlításban a korábbi gyengébb helyezésünkön jelentősen javítottunk, hiszen a hazai költségvetési ráfordítások összege ezer lakosra vetítve a visegrádi négyek országai közül már a legmagasabb. Hazánk 25%-kal többet költ igazságszolgáltatásra és büntetés-végrehajtásra, mint a V4-ek sorában legutolsó Szlovákia.